Időről-időre
felbukkannak olyan anakronisztikus régészeti leletek, amelyeknek eredetét és
létét sem megmagyarázni,
sem eltitkolni nem képes a hagyományos
történelemszemlélet és annak képviselői.
A régészeti
furcsaságok egy olyan elképzeléshez vezetik a szerzőt, amely képes logikus
választ adni az „eltévedt”, másik korhoz tartozó tárgyak feltűnésére és az
emberiség legváltozatosabb kultúráiból származó írásos emlékek, mítoszok,
történetek különös utalásaira.
A mítoszokban
felbukkanó idegenek nem egy másik bolygó szülöttei, hanem egy magasabban fejlett
emberi elődcivilizáció képviselői, akik tevékenyen be-beavatkoztak az általunk
ókorinak nevezett
civilizáció életébe a Föld számos pontján.
Az író
újszerű, technikai szemlélettel elemzi a bibliai történéseket, Ezékiel
találkozását, Szodoma és Gomorra elpusztításának okait és módját, a kivonulást
Egyiptomból.
Az indiai
védákban több mint száz különféle repülő szerkezet (vimana) leírása szerepel,
amelyet a NASA is tanulmányoz. (Ezékiel „látomása” alapján két szabadalmat is
elfogadtattak…).
Valamennyi
mítoszban feltűnik egy régebbi aranykor emléke, amelyet egy nagy csapás
zárhatott le. A közelgő csapásra való figyelmeztetés motívuma több száz népnél fellelhető,
akár az amerikai indián, akár a babilóniai eposzokat vizsgáljuk. Az
elődcivilizáció küldöttei tehették a figyelmeztetést és segítettek a túlélésben,
átadva tudásuk egy töredékét.
Az átadott
tudás magyarázatot adhat a precíziós csillagászati eszközök nélkül
megszerezhetetlen csillagászati információk hirtelen, átmenet nélküli
megjelenésére, illetve az ugrásszerű mezőgazdasági, városépítészeti fejlődésre.
Az írásbeli
emlékek mellett rejtélyek sokaságát sorakoztatja fel a szerző. Íme egy kis
ízelítő:
Ki szállított
uránércet az ókorban? Miért volt szükség
200 ezer tonna vörösrézre hatezer évvel ezelőtt Észak-Amerikában? Ki bányászott
43 ezer évvel ezelőtt vasércet Afrika déli részén? Hogyan szerepelhet középkori
térképeken Antarktisz partvonala? Honnan tudták az aztékok és az egyiptomiak,
hogy a Föld gömb alakú? Hogyan kerülhet több millió éves kőzetrétegbe egy mai
felépítésű ember csontváza? Mit keres egy sumér pecsétnyomón a Nap és kilenc
bolygó, méretarányosan?
Hogyan került
egy széndarab belsejébe egy 25
cm hosszú aranylánc? Ki építette azt a kőfalat, amely egy
szénréteg mélyén lapult? Miként
ágyazhatott be egy homokkő tömbbe egy szög? Hogyan kerülhetett egy cipőtalp
pontos lenyomata egy triász kori kőzetbe úgy, hogy még a varrás is kivehető? Mit
keres egy lábnyom háromkaréjú ősráklenyomatok társaságában?
Hogyan kerül az egyiptomi hieroglifák közé egy
„modern” helikopter ábrája? Honnan származik az icai köveken ábrázolt tudás
mikroszkópról, vérátömlesztésről, szervátültetésről? Ki égetett ki 30 ezer
darab olyan szobrocskát, amelyek embereket és dinoszauruszokat ábrázolnak?
Hogyan készülhetett az Urál-vidékről olyan felülnézeti dombormű, amely egy
évmilliókkal ezelőtt létezett kanyont is ábrázol?
Milyen
számításokra használták az Apraphul szigetén talált kötelek és csigák alkotta
ÉS és VAGY kapuk rendszerét? Hogyan készíthették el az antiküthérai szerkezet
fogaskerekeit úgy, hogy azok fogai pontosan hatvan fokos szöget zárnak be?
Honnan ered az
átmentett tudás, ha nem egy elődcivilizációtól? Mit tudhatott még valójában
Newton és Leonardo? Hogyan írhatott Bacon igavonó nélküli kocsikról, és vitorla
nélküli hajókról? Milyen tudásra támaszkodhatott Boscovitch a XVIII. században,
ha ismerte a hullámelméletet és a kvantummechanikát is?
Az író a
számtalan lelet és rejtély segítségével bizonyítja, hogy nem a jelenlegi emberi
civilizáció volt az első a Földön, hanem léteznie kellett egy elődcivilizációnak
vagy több, egymást váltó civilizáció sorának, amelynek eredete egész az
elképzelhetetlenül távoli múltba nyúlik vissza.