Akasztják a hóhértA Zsaru című magazinban 11. részéhez ért a közkedvelt Történelmiperek sorozat. Valami nekem azt súgja,
hogy még sok tucat újabb ésújabb híres esettel fognak kirukkolni a szerzők. Nem akármilyenfeladatot vállalták, a történelem legnevezetesebb, rejtélyesebb pereitszeretnék tollhegyre tűzni a Jézustól a Diana hercegnő halálában vétkespaparazzókig.Az aktuális rész
egy "emberi hiéna" életét, ítéletét dolgozza fel. Úgyérzem, nem lehetett pontosabb szót használni Adolf Eichmann-ra, aki azsidók millióinak haláláért tehető közvetve felelőssé. Ő maga sem bántaa népirtást, szabadlábon
és titokban egy holland újság riporterének mégazt nyilatkozta az 1950-es években: "Örömmel fogok sírba szállni abbana tudatban, hogy zsidók millióit rántottam magammal."Büszkesége és nagy öröme azonban hamar szertefoszlott. A zsidótitkosszolgálat minden
náci hóhérra vadászott. Pontosan tudták, hogyrengetegen közülük-álnéven-Dél-Amerikában leltek menedékre. A Moszadegy esküvői kép alapján azonosította Eichmannt, aki Klement névenvándorolt ki Argentínába, s Buenos Aires külvárosában aMercedes-Benznél szerzett jól fizető állást. Nyilvánvaló volt, hogy anácikkal rokonszenvező Perón elnök sosem adná ki Izraelnek a háborúsbűnöst. Ezért az izraeli ügynökök akcióba léptek, s 1960 májusábanelrabolták Eichmannt egy kalandos akcióban. Argentína tiltakozott azENSZ-nél, Biztonsági Tanács elé idéztette Izraelt, szankciókatjavasolt, de egy év múlva elültek a botrány hullámai. Sokanmegbélyegezték a nemzetközi alapelveiket megsértő izraeli államot.Mások úgy gondolták, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonásamindennél fontosabb. Ki is
volt valójában Adolf Eichmann? Hogyan szolgálta a náci népirtást?A válasz egyszerre roppant könnyű, s nagyon-nagyon bonyolult. 1906-banSolingenben látta meg a napvilágot, de ifjúkorát Ausztriában töltötte,már ott belépett a náci pártba. Az SS-nek is fiatalon tagja lett, adachaui kiképzőtábor különítményében kezdte meg a "rendszer ellenségei"elleni fellépését, majd folytatta a biztonsági szolgálatnál.Meggyőződéses náci lett, aki mindenben alávetette magát feletteseinek,helyeselte döntéseiket, ennek köszönhetően gyorsan emelkedett aranglétrán. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal zsidó részlegénekvezetőjeként ő irányította a megszállt területeken a zsidók és cigányokgettóba tömörítését, majd koncentrációs táborba szállítását. Az üldözöttek számára előírta a sárga csillag viselését-halálbüntetésterhe mellett-a táborba küldöttek vagyonát elkoboztatta. Az általafelállított Einsatzgruppék legalább másfél millió orosz zsidótgyilkoltak le, s Eichmann takarékossági célból javasolta a gázkamrákhasználatát. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utánteljhatalommal irányította az itteni gettósítás, deportálásokat, amagyar csendőrök közvetlen felettesének tekinthetjük. Hazánkból 437ezer zsidót hurcoltak el, többségük Auschwitz-Birkenauba került, s akoncentrációs táborból alig 30-40 ezren tértek haza. Horthy Miklóskormányzó a nemzetközi közvélemény nyomására leállította adeportálásokat, ám a nyilas hatalomátvétel után ismét elindultak aszerelvények, sőt Eichmann ötletére gyalogosan hajtottak csoportokatBécsbe, bár a veszteségi arány óriási volt. Eichmann a hivatásos hóhér egészen 1944 decemberéig Budapesten maradt,ekkor azonban már forróvá vált a lába alatt a talaj, mert a szovjeterők bekerítették a fővárost. Az utolsó napokban hagyta el Budapestet,de Németországban mégis amerikai fogságba esett. Néhány nappal későbbsikerült kereket oldania, s négy esztendőn át álnéven gazdálkodott,majd elutazott Argentínába. Eichmann pere 1961. április 11-én Jeruzsálemben kezdődött, abizonyítékok tömkelegét mutatták be, tanúk százai tanúskodtak ellene. Anáci gyilkos tagadott, háborgott, mindig azzal igyekezett takarózni,hogy ő csak utasításokat teljesített, semmiért sem felelős, semmirőlsem tudott, köznapi német kishivatalnok volt. A bíróság azonbanhalálbüntetést szabott ki rá, bűnösnek találta a zsidó nép és azemberiség elleni háborús bűnökben,kegyelmi kérvényeit elutasították.Ramlában 1962. május 31-én felakasztották. Nem akarták, hogy a náciereklyegyűjtők lecsapjanak a maradványaira, ezért porhüvelyételégették, hamvait a tengerbe szórták. Minden háborús bűnösre hasonlósorsnak kellett volna várni Göringtől és Goebbelstől Mengeléig, KlausBarbie-ig. Ebben az esetben érvényesült a történelmiigazságszolgáltatás, ami nagy szó!
További ismertetés a következőről Zsaru 2006.október 18.