22. Téma, források, cédulázás, jegyzetelés, vázlat
Az első
és legfontosabb dolog
egy szöveg megírásánál: a téma. A
Téma lehet adott
vagy választott, de az bizonyos,
hogy már az elején magában hordozza a téma egészére jellemzőket, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. (pl.: a téma hangulatából, műfajából adódó sajátosságok)
Téma kiválasztásnak néhány gyakori hibája:
- jól körülhatárolható témát válasszunk (pl.: ne írjunk a privatizációról, mert befejezetlen téma, könnyű benne hibát találni)
- időben legyen egyértelmű a téma határa (pl.: a házasság témát ne a babiloniaktól kezdjük)
- fontos a téma érdekessége, aktualitása
- a témában megfogalmazott kérdés legyen valóságos (pl.: valamely megoldatlan probléma)
- a témaválasztást teszteljük másokon, kérjük ki mások véleményét (esetleg újabb ötleteket kaphatunk)
- mielőtt elköteleznénk magunkat egy téma mellett térképezzük fel a
forrás lehetőségeket, ennek függvényében akár változtathatunk is a témánkon
A téma kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező a források feltárása és kezelése. A forráskeresés szokásos terepe a könyvtár, esetleg az Internet. De nem csak írásos források léteznek, forrás lehet egy magnókazetta, egy CD-ROM vagy más audiovizuális dokumentáció is.
Egy rosszul választott forrás rányomhatja a bélyegét az egész munkára. néhány szabály, tanács:
- minél előbb és minél szabatosabban határozzuk meg a kutatásunk tárgyát, mert csak így lehet felmérni a források felelhetőségének problémáját. Csak akkor vágjunk bele egy témába, ha már pontosan tudjuk, hogy honnan jutunk forrásokhoz. (előfordulhat, hogy a témához nélkülözhetetlen anyag nem hozzáférhető, nem kölcsönözhető, stb.)
- nem elég a forrás puszta megléte, az is fontos, hogy azokat kezelni tudjuk.
- gyakori hiba a forrás keresésnél: túl szűk körben keressük az anyagokat. A témával összefüggő, de ahhoz szorosan nem kapcsolódó anyagokat is érdemes áttanulmányozni. Vagy előfordulhat, hogy túlságosan széles körben, nem célirányosan keressük a forrásokat.
- a forrás kiválasztásnál szempont a hitelesség és az eredetiség. Eredeti forrás egy könyv, vagy egy arról írt kritikai kiadás, de nem számítható eredetinek egy újságban megírt cikk, vagy recenzió. A nyomtatásban megjelenő szöveg nem feltétlenül hiteles és hibátlan. ilyen eseteknél a szöveget vessük össze más olvasott anyagokkal, más forrásokkal, konzultáljunk a téma szakértőivel.
A közvéleményből soha nem szabad átvenni készpénzként az olyan anyagokat, melyeknek helyességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. Igyekezni kell mindig az elsődleges források feldolgozásához.
- mindezek mellett nagyon fontos, hogy a forrásokat ne egészben, készként vegyük át, hanem igyekezzünk a saját gondolatainkkal megfogalmazni, átgondolni az adott témát.
- léteznek úgynevezett: szürke irodalmak, amelyek a még nyilvánosságra sem került forrásokat takarják. De ezekkel óvatosan kell bánni, mert ezek még nem mentek át egy objektív szűrön, nem reagált rájuk a közvélemény.
Amikor egy tanulmányt írunk a legtöbb forrás nincs kéznél, ezért és a téma behatóbb tanulmányozása érdekében kell jegyzeteket, cédulákat készíteni.
Hagyományosan általában lapokra szoktunk cédulázni, de ma már közvetlenül számítógépre is felvihető. A cédulázást mindenképp meg kell előznie egy áttekintésnek Azadott témában. a cédulázást akkor érdemes elkezdeni, ha legalább már két menetben szűkítettük azt, nem érdemes cédulákat gyártani az olyan tényekről, témákról, amelyek biztosan nem fogunk megjelentetni a dolgozatban.
Mi szerepeljen a cédulán:
- bibliográfiai adatok:
- a forrás feltüntetése (rövidített változatban), szerző neve, lapszám
- fontosnak tartott tények, megállapítások, tények, gondolatok kiírása
- szerző gondolatainak pontos idézete, vagy annak saját gondolatok általi visszaadása
Léteznek ötlet-cédulák, melyek a kosza ötleteket hivatottak rögzíteni, vagy a probléma-cédulák, melyek az irodalom feldolgozás közben felmerülő problémák megközelítési módjait taglalják.
A kutatás szempontjából óriási a jelentősége a jegyzetelésnek, amely lehet aktív vagy passzív.
Aktív jegyzetelés: a kiemelt gondolatot a saját szavakkal, illetve a témával kapcsolatban megfogalmazódó gondolatokkal írják le. (kritikai észrevételek, kiegészítések, szerzőtől független gondolatok)
Passzív jegyzetelés: szószerinti, vagy megközelítőleg azonos kiírás, az olvasmány gondolatainak mechanikus kivonatolása. A passzív jegyzetelésnek csak akkor van értelme, ha a kimásolt részt kívánjuk bírálni a dolgozatban.
Jó vázlatot csak akkor tudunk írni, ha már a cédulázással előrejutottunk, a
vázlat a cédulákra épül, illetve az elkészült vázlat is visszahat a cédulákra. A vázlat segít abban, hogy írás közben ne tévedjünk el, a meghatározott mondanivaló ne kanyarogjon.
A vázlatnak két fő típus van:
- pontokra szedett, tartalomra, témakörökre utaló vázlat
- állításokat, kérdéseket megfogalmazó, állásfoglalásunkat is sejtető vázlat (ez sokkal informatívabb)
Vázlatkészítés főbb szempontjai:
- a terjedelme álljon egyenes arányban a munka terjedelmével
- egységes stílusúak legyen a vázlat pontok
- a vázlat pontok ne legyenek hanyagul megfogalmazva, fedjék le pontosan a tartalmat
További összefoglalók a következőről Téma, források, cédulázás, jegyzetelés, vázlat