Szerkesztés, nyelvi megformálás, adatok kiegészítő tények, forma, hivatkozások, jegyzet, bibliográfia A dolgozat szerkesztésénél elemi feltétel a világosság. A használt fogalmakat már az első előfordulásukkor definiálni kell, emellett figyelni
kell arra is, hogy a téma ne
legyen tele definíciókkal. Csak olyan állítást fogalmazzunk meg amit bizonyítani is tudunk.
Világos szerkezetet kell adni a tanulmányunknak, legyen benne logikai rend. Ne legyen hézagos a kifejtés, a megállapítás, magyarázat legyen érthető. A bizonytalanság nem baj, azt is bele lehet fogalmazni a témába, de pontosan határoljuk el, hogy mi az állásfoglalás és mi a kétkedés. Kérdező-kétkedő fogalmazási mód.
A
szöveg makroszerkezete:
- probléma felismerése és definiálása
- problémamegoldás módszerének kiválasztása, leírása
- adatok gyűjtése, csoportosítás, bemutatása
- probléma megválaszolása, a tanulmányban adott válaszok korlátainak leírása
-
Szöveg tagolásának feltételei:
- időrend (rendezettség, ne legyen időrendi ugrálás)
- térbeli elrendezés (ez lehet geográfiai Ny->K)
- bonyolultság rendje (ismerttől a nehezen emészthetőig)
- fontossági sorrend (általában a lényeges faktoroktól halad a lényegtelenebb felé, de létezik még fokozás is, ami a fordítottja, illetve az amikor a lényeg középen áll)
- értéksorrend (pénzbeli értékeknél a nagyobb kerül előre)
- dedukció-indukció (tények és egyedi esetek levezetése)
Mondatszerkesztés:
- hosszú és rövid mondatok váltogatása, egyszerű és komplex szerkezetűek váltogatása
- nyelvi helyesség, könnyen olvasható
- érthetőség, homályosság kiküszöbölése
- határozott, egyértelmű alany
- ne legyen szóismétlés
Nyelvi megformálás:
- az összetett – három, négy tagmondatos – mondatok száma ne legyen több a szöveg 50%-nál
- a szöveg nyelvezete ahhoz igazodjon akinek szánjuk az írást
- nyelvtani szabályok, szórend betartása
- töltelékszavak (nos, szóval) kerülése
- törekedjünk a magyar kifejezések használatára
Forma:
- címoldal és belső címoldal
- ajánlás, mottó
- előszó, bekezdés, köszönetnyilvánítás
- tartalomjegyzék
- rezümé (utal a munka tartalmára, egy, másfél oldal, kedvet csinál az olvasáshoz)
- főszöveg
- tartozékok: táblázatok, ábrák, diagramok, illusztrációk
- befejezés, összefoglalás
- mellékletek, függelékek- szakkifejezések magyarázata
- hivatkozások, jegyzetek, idézetek (névmutató, tárgymutató)
- rövidítések jegyzéke
- hibajegyzék
Hivatkozások: egy téma kidolgozásánál mindig hivatkozni, utalni kell az adott tartalommal már megjelent művekre, azok tényeire. Ezeket vagy alátámasztjuk vagy szembehelyezkedünk velük. Az állításokat bizonyítékokkal kell alátámasztani, ezért ezekre hivatkozni kell. A hivatkozási források információinak ellenőrzésével kiszűrhetők a hibák. Az erkölcsi kötelesség miatt is hivatkozni kell az „elődök” munkáira, mintegy megemlékezve azokra akik előttünk jártak a tudományos megismerés útján.
Hivatkozás csak akkor fogatható el, ha pontosan megadjuk a bibliográfiai adatokat, ezekre a visszakeresés, ellenőrzés céljából van szükség.
Tanulmány végén szereplő
hivatkozások rendje
- szerző, cím, alcím, kiadási év, kiadás, kötet, kiadási hely, oldalszám, megjegyzés
Bibliográfia: valamely kérdés tanulmányozásához adott v. felhasznált forrásmunkák ill. könyvek jegyzéke
További összefoglalók a következőről Szerkesztés, nyelvi megformálás, adatok kiegészítő tények, forma, hivatkozások, jegyzet, bibliográfi