SZÜLŐI KÉRDÉSEK, (KÜLÖNÖSEN KARÁCSONY IDEJÉN) : szeretnénk megtudni, hogy melyik életkorban, milyen
játékok az ajánlottak? Van olyan
könyv, amiben ez le van írva? Esetleg az is, hogy milyen idős korban, a
gyerek melyik képességét és mivel lehet fejleszteni ? VÁLASZ: Van ilyen könyv, vannak ilyen könyvek - Kis Áron XIX. század végi Magyar Gyermekjátékgyűjteményéről (amely 1984-ben újra megjelent), a Magyar Népzene Tára Gyermekjátékok című első kötetéig -, amelyek a dúdolóktól és mondókáktól, a mozgásos-énekes gyerekjátékokig bemutatják és leírják a sok évszázados múltra visszatekintő hagyományos gyerekjátékokat. Igaz, rendszerezésük többnyire a néprajz, vagy a zenetudomány szempontjait követi,
nem a nevelő, kisgyermekével bajlódó szülőét. Van olyan könyv is, amelyik a szülőt szólítja meg, de ez többnyire csak a kisgyermekes szülőknek ad segítséget, mint például Forrai Katalin: Jár a baba, jár... című kitűnő könyve. Olyan könyv, amelyik három éves kortól egészen a kamaszkorig útmutatást ad, nemrégiben jelent meg (az AKG Kiadó és a Metódus-Tan BT közös kiadásában). Szerzője Kim Payne, címe: Gyermekeink játékai (alcíme: A játékok és a sport hatása a gyermekek fejlődésére). Játék az ujjakkal, körjátékok, tapsos játékok, fogócskák, madzagos, ugróköteles játékok, vízi játékok, esős időben a szobában játszható játékok, labdajátékok, golyózás, versenyek hároméves kortól ifjúkorig, kiszámolóktól a térérzékelés fejlesztéséig megtalálhatók ebben a gyűjteményben, életkorilag nagyon pontosan csoportosítva két-három éves szakaszonként, annak magyarázatával együtt, hogy az egyes életkorok mit igényelnek, melyek a testi és lelki fejlodésbol fakadó, valóságos szükségletei. Szó esik a szabályokról, a játékrontásról, az erőszakoskodásról, a csapatok, csoportok formálódásáról, a magatartási zavarokról és még sok minden másról, amit a gyerekekről és játékaikról az életkorok változásai szerint jó tudnunk. Azt hiszem, ez az a könyv, amit ön keres. De vigyázat! Előre megjósolható, hogy nem fog működni a dolog,
ha ön elolvas
egy játékleírást és tüstént tökéletesen meg akarja valósítani gyerekeivel. Együtt kell próbálkozniuk türelemmel és sok nevetéssel, amíg rákapnak az ízére. ( A könyv ebben is tanácsot ad.) Ami a képességek fejlesztését illeti: a mai közhittel ellentétben ezeket a képességeket a játékban nem kell fejleszteni, ezek fejlődnek. Igen. Maguktól. A legújabb idegélettani kutatások arra tanítanak, hogy a gyerek oldott és derűs állapota valódi fejlődésének alapfeltétele. A derű jelzi, hogy az ingerületeket az idegrostok között továbbító közvetítő anyagok - például az úgynevezett endorfinok - kellő mennyiségben vannak jelen az idegrendszerben. Ha egy kicsi gyerekkel labdát lökdösünk ide-oda egymásnak és a gyerek az örömtől és a jó érzéstől ragyog, akkor tudható, hogy ebben az egyszerű tevékenységben erőteljesen fejlődik. Ha előveszek egy fejlesztő játékot - például egy csúnya műanyag gömböt, amelybe a megfelelő lyukakon csillagocskákat, négyszögeket és egyebeket lehet bedobni -, és mutogatni kezdem a gyereknek: látod, ez itt egy csillag, hol látsz ott (a gömbön) ugyanolyat (természetesen sehol nem lát, mert számára az üres lyuk kontúrja, hála Istennek, nem azonos a kezemben tartott fekete csillagocskával, hiszen, ha ilyen elvontan gondolkodna, akkor nem tudna megtanulni beszélni), akkor egy idő múlva a gyerek mosolya lehervad, fénylő tekintete elhomályosodik, a gyerek fejlődése leáll. Igen, a fejlesztett gyerek fejlődése leáll, a szabadon játszó oldott és derűs állapotú kisgyerek fejlődése viszont töretlenül folytatódik. Ha a szülőnek ideje van, játsszon a gyerekkel, lehetőleg olyasmit, amit ő sem un. Akkor erősíteni fogja a gyereket, tápot ad fejlődésének. Játsszon vele szabadon, életkorának megfelelően, de ne "fejlessze". Mert ezzel az ellenkező eredményt ériel, mint amit szeretne.
További összefoglalók a következőről ÉLETKOR SZERINTI JÁTÉKOK