Racionális világban élünk, furcsa mód mégis egyre több pszichológiai kutatás foglalkozik
az érzelmi nevelés fontosságával, az érzelmi intelligenciával, amely - gyakran - biztosabban eligazítja az embert a világban, mint a lexikális tudás. AZ "ŐSBIZALOM" A Bibliából tudjuk, hogy az anyai szeretet hosszútűrő és kegyes, a valóságból pedig azt, hogy az anyák többsége tényleg igyekszik szeretettel és odafigyeléssel nevelni a gyermekét, az érzelmi nevelés fontosságáról mégsem tudunk szinte semmit. Ugyanúgy nevelnünk kell-e a gyerekünket érzelmileg, mint szellemileg?- A szellemi neveléssel a gyermekkorban
nem lehet elkésni, ám az érzelmi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Az érzelmi nevelés az első érintéssel - mégpedig azzal, amikor az anya a szívére öleli újszülöttjét - kezdődik, s a korai anya-gyerek kapcsolatban alapozódik meg. Az első hetekben, hónapokban - az ún. gondozási időszakban - nemcsak azt tanulja meg az anya,
hogyan kell a picinye testi szükségleteiről gondoskodnia, hogyan kell körülötte megszervezni az életet, hanem azt
is, hogyan kell értelmeznie és fogadnia kicsinye jelzéseit. Ebben az időszakban a csecsemő és az anya között valamiféle "párbeszéd" kezdődik. Ennek a kommunikációnak a milyensége alakítja a személyiségét, s meghatározza a fejlődését. A csecsemőnek az anya jelenti a kapcsolatot a külvilággal, s az anyja iránti bizalma, az ún. "ősbizalom" alapozza meg a majdani külvilághoz, a kortársaihoz való kapcsolatát, társadalmi beilleszkedését. A nyitott, befogadó típusú anya és néhány hónapos csemetéje között már kialakul a "szeretet-párbeszéd". Azok a kicsik, akiknek édesanyja "válaszkész", kiegyensúlyozottabbak, testileg-lelkileg egészségesebbek, szellemileg nyitottabbak és kreatívabbak, mint az érzelmileg hideg, bár korrektül gondoskodóké. A BIZTONSÁG ALAPJA az anya: kérdéseket lehet feltenni , mert azok egészen biztosan nem maradnak válasz nélkül, hiszen az édesanyja a sírásra, mosolyára, a gőgicsélésére válaszol: simogatással, ringatással, öleléssel, etetéssel. A néhány hónapos pici apránként megtanulja nemcsak azt, hogyan fogadja, hanem azt is, hogyan viszonozza az érzelmeket. Úgy is fogalmazhatnék: ha a személyiséget egy épülethez hasonlítjuk, akkor azt az anyai szeretet, az anyához tartozás biztonsága alapozza meg. Az anyának jelen kell lennie, fontos, hogy például a kicsi hosszan tartó kórházi tartózkodása idején a szülő naponta láthassa, simogathassa, gondozhassa a gyerekét, azaz fenntartsa a szeretet-kapcsolatot. MÁR NEM JELEZ Vannak olyan anyák, akik igen lelkiismeretesen gondoskodnak gyerekükről, de érzelmileg hidegek, úgy is mondhatnánk, "zártak", ezért nem veszik a gyerekük jelzéseit, nem tudnak különbséget tenni a különféle sírások, mozdulatok, arckifejezések között, s a gyerek egy idő után nem is próbál meg "jelezni", hiszen úgy is tudja, hogy nem kap választ. A pszichológusok által hidegnek nevezett anyák a kötődés zavarát idézik elő gyermekükben. TESTVÉREKA nagyobbik gyereket még többször öleljük meg, hogy érezze, továbbra is szeretjük. Minél jobban vonjuk be a kicsi ápolásába.
További összefoglalók a következőről BESZÉDJÜK SZERETET-PÁRBESZÉD