Szent
László Mit mond, mit jelképez a
XXI. század emberének Szent László, a
több mint 900 éve élt
és uralkodott
magyar király, aki több mint 800 éve a magyar katolikus
egyház szentje, népmondáink rendkívüli
hőse, számos magyar település névadója,
jelentős irodalmi művek főszereplője ?
Szent
László mint
történeti személy
Árpád-házi királyunk, 1040 vagy 41 táján
született, 1077-től 1095-ig uralkodott. Nevéhez fűződik
a határok megerősítése, kiterjesztése,
védelme. Törvényeivel megszilárdította
a belső rendet, a központi hatalmat. Jelentős egyházszervező
és -támogató tevékenységet is
folytatott: templomokat, monostorokat alapított, megszervezte
a káptalanok rendszerét, ő adta az első szenteket a
magyarságnak ( Szt. István, Szt. Imre , Szt. Gellért
).
1192. június 27-én
avatták szentté. Sírjánál,
ereklyéinél csodás gyógyulások
történtek, vitadöntő esküket tettek. Nem
csupán Isten kegyelméből uralkodónak, hanem
Istentől rendelt uralkodónak tekintették testi és
szellemi kiválósága miatt, egyetlen fennmaradt
levele alapján a korban szokatlan lelkiismeretessége
folytán, valamint a híres szarvas-jelenés révén,
amit a váci monostor alapításának
szakrális legitimációjaként
értelmezhetünk. A középkorban a „második
Krisztus”-t látták benne. Ezt bizonyítja a
pozsonyi városháza XV. századi kápolnájának
zárókövén lévő Szt.László-fej,
a herma arcvonásai, melyek a szenvedő Krisztust idézik,
vagy az a feljegyzés, miszerint a székelyek „László
és Mária” kiáltással mentek csatába.
Jellemezték az Árpád-házi szentek
tulajdonságai és képességei: misztikus
érzékenység, látomás, jövendölés,
gyógyítás, hatalom a természet erői
fölött, áldozatvállalás.
A néphagyományokban
településneveink őrzik emlékét, pl.
Bakonyszentlászló, Pilisszentlászló,
Vácszentlászló stb. A Göncöl
csillagkép egyik neve Szent László szekere,
nevét források, kutak viselik (a csodás
vízfakasztás mondája révén).
Számos népmonda őrzi emlékét pl. a lova
patkójának nyomáról, Szt. László
füve, Szt. László pénze vagy amikor éhező
seregének szarvasokat, bivalyokat imádkozott.
Leghíresebb mondája a kerlési csata ( más
néven cserhalmi ütközet ) során történt
lánymentéséről szól. Templomi freskókon
ennek a csatának a jeleneteit több helyen megörökítették.
Furcsa és szokatlan, templomba látszólag nem
illő jelenetek ezek. De ha elvontan értelmezzük ? … A
besenyő vitéz lova sötét, Szent Lászlóé
világos ( pedig tudjuk, hogy Szög pej volt), a lovak
kiszáradt ill. zöld fához vannak kötve. Tehát
a sötétség és világosság
kozmikus harcáról van szó. A fekete és a
fehér táltos fogalma is ismeretes ősi hitvilágunkból.
Az ellenfél sebezhetetlen, kivéve a lábán
( lásd Akhilleusz v. Siegfried). A kozmikus teremtő harc
utáni megpihenés nemcsak a Bibliából
ismerős, hanem régi keleti történetek is őrzik a
„fejbenézés” motívumát. A „Megkötöm
lovamat...” kezdetű magyar népdalban máig
fennmaradt ez a jelenet, de a Kr. e. III-I. századból
származó szkíta aranylemezek, az ún. Nagy
Péter aranyak egyik övcsatja is ezt ábrázolja.
A harc során elcserélik a kardokat, „a saját
fegyverével legyőzni valakit” - ez egyetemlegesen ismert
mágikus cselekedet.
Összegezve: a népi
gondolkodás hozzá köt mindent, amit értékként
megőrzött a múltból. Szent Lászlóban
a magyarság egyetemes mintát ismert fel. A történelem
különböző pontjain az aktuális ellenséggel
helyettesítették Szent László
ellenfeleit: eredetileg úzok, besenyők, a legendában
kunok, a későbbi mondáiban tatárok, törökök.
A néphagyomány
szemléletének tudományos alapja C. G. Jung
archetípusokról szóló elmélete. A
közös emlékezet, a kollektív tudattalan
szemléletes megfogalmazásai ezek a mondák.
Hogy mindezt az egyház
elfogadja és támogatja, az accomodáció
elvével magyarázható: Az alapvető üzeneteket
mindig az adott nép és kultúra nyelvén
lehet és kell megfogalmazni.Szent László a
műköltészet jelentős alkotásainak is főhőse.
Már a XV. századból fennmaradt egy Ének
Szent László királyról. Vörösmarty
a Cserhalom című kiseposzában a legendát és
a népmondát saját költői képzeletével
is kiegészíti ( nevek, a lány szerelme stb.) .
Arany János a Toldi estéje V. énekében
azt a mondát dolgozza fel, amikor a váradi
székesegyházban nyugvó Szent László
feltámad, hogy a tatárok ellen küzdő székelyeket
megsegítse. Tompa Mihálynak is van Szent Lászlóról
szóló műve.
Mit jelent tehát Szent
László alakja a ma embere számára?
ÉRTÉKSZEMPONTÚ FOLYAMATOSSÁGOT AZ IDŐBEN.