A férjem már régóta,
jó ideje én
is boldogtalannak érezzük magunkat..... Van egy tündéri, hároméves kislányunk, Zsóka. Most kezdte a bölcsödét. Abban kérnénk a tanácsát, hogyan tudnánk arra összpontosítani, hogy Zsóka minél kisebb lelki sérüléseket kapjon,
ha szétköltözünk. Dr. Vekerdy Tamás válasza: Jó válás a
gyermek szempontjából nincs,
nem lehet. Mit is lehetne tenni? Nyílttá tenni a dolgokat, semmit sem leplezni a gyermek előtt. Hogyan? Például: "Mi is szerettük volna, ha mindig
így együtt lakunk, de most nekünk, felnőtteknek ez nem megy. Néha veszekszünk (ha így van), idegesítjük egymást, más barátaink vannak, inkább azokkal szeretnénk együtt lenni, stb. ...” Ez csak egy kitalált szöveg. Mindenképpen azt
kell mondanunk, ami a valóság. Ami a fontos az ilyen megfogalmazásokban, hogy minél képszerűbben megragadható konkrétumot mondjunk. "Mi is szerettük volna, ha mindig így együtt lakunk...” – ez talán még egy hároméves gyermek számára is jól elképzelhető. Eddig együtt laktunk itt, most apa máshol fog lakni, vagy mindnyájan máshol fogunk lakni, két kisebb lakásban... Az is fontos, hogy a gyermek azt érzékelje, hogy mi sem örülünk ennek, mi sem így terveztük, de egyszerűen így alakult. Bár nem jó, és nehéz, mindnyájunknak ki kell bírni. Érzékeltessük a gyermekkel, hogy mind a ketten azt akarjuk, hogy neki minél jobb legyen, és ezt így meg így képzeljük el. Nem kell megijednünk, ha a gyermek sírva fakad, újra és újra válaszolnunk kell, ha kérdez, ha nem kérdez semmit, magunktól kell utalnunk a dologra, ha valami újabb történés, esemény előtt állunk. Míg egyfelől arra is biztatjuk, hogy szóljon, hogy ez akkor így jó lesz-e,? de: mi döntsünk! Ne terheljük rá a döntést! A gyermek számára feltétlenül szükség van egy stabil, állandó lakóhelyre, valamelyik szülőnél. A másik szülőnél, ha lehet, legyen ágya, (netán szobácskája), fogkeféje, pizsamája… Járjon viszonylag szabadon a szétköltözött szülők lakásai között (ez valójában csak nagyobb korában, kamasz kora felé haladva valósulhat meg), de tudja, hogy melyik az ő lakása. Melyik szülőnél legyen a gyerek?A távolból – bár hitem szerint nem vagyok elfogult – általában az anyát jelölném meg, és minél kisebb a gyermek annál inkább. ( Ez a lányokra fokozottan vonatkozik.) Nagyszerű volna, ha a szülők kellő rugalmassággal és tapintattal tudnának bánni egymás és a maguk idejével. Ez jó atmoszférát teremt, ebben a légkörben ők is jobban fogják érezni magukat, és sokkal könnyebb lesz az életük. A gyereknek is ez lesz jó.
További összefoglalók a következőről SZÉTKÖLTÖZÉS ELŐTT