Ranschburg Jenő gyermekpszichológus is pesszimista
az olvasást illetően. Szerinte a mai világ olvasásellenes. Másfél évtizede tanárok, szülők és kutatók kongatják a vészharangot, hogy
nem olvasnak a gyerekek. Csak éppen alig történik valami. "Egyszerűen nem jelent értéket, ha valaki olvasott, és nincsen szükség arra a tudásra és azokra az emberekre, akik többek
között az
olvasásnak köszönhetően, másfajta értékrenddel, tudással bírnak,
mint a nem olvasók. " A pszichológus állítja, már vagy két évtizede alig van könyv az emberek kezében. Régebben az természetes volt, ha egy
gyerek könyvek között nőtt föl, és a szülei sokat olvastak. Akkor a gyerekek életének is szerves része lett a betű. Sok szülő aggódik, de a legtöbbször tehetetlenek a világ diktálta trend ellen. "Amelyik gyerek szeret olvasni, annak tágul a világképe, kimutathatóan mélyebbek az emberi kapcsolatai, és jóval nagyobb empátiával rendelkezik, mint nem olvasó társai – mondja Ranschburg Jenő. – Az olvasásnak gyönyörűséget kell szereznie, és nem gyötrelmet okoznia. Szeretném
azt hinni, hogy a mostani csak átmeneti állapot, és a jövőben megint egyre több gyerek átéli azt az élményt, hogy mit jelent a könyv szaga, milyen nagyszerű belebújni a szereplők bőrébe, és napokon, heteken át szinte együtt élni velük."
További összefoglalók a következőről NEM OLVASÓ GENERÁCIÓK