Ha a tanulásról és tanításról beszélünk, három tényezőt kell szemügyre vennünk, s ez a három: a
tanuló, a tárgy és a
tanár. Induljunk most a tanár felől, majd a tárgyon át közelítsünk a tanulóhoz. A hatékony tanár színész, a szó legjobb értelmében. A tanár és a tanuló. Ahogy a színész képes felfogni a nézőtér hangulatát,
úgy tud ráhangolódni a tanár is
az osztályra, a gyermekcsoportra – s az egyes gyermek belső állapotainak intuitív megragadására is képes (empátia). A gyermekben élő –
még ki
nem bontakozott – individualitás megismerhetetlen. Sokat tudhatok életkorának testi-lelki jellemzőiről, alkatáról. Családi hátteréről, eddig életéről, szokásairól – de ez még mind nem ő. Az én fontosságom abban van, hogy szolgálom – és kiszolgálom – autonóm individualitását, amelyet még maga sem ismer (bár próbálgat), és igyekszem hozzásegíteni, hogy azzá lehessen, aki. Mire nevelem? Mivé nevelem? Keresővé! S mindezek után jön az, amit tanulásnak nevezhetünk, s ennek a viszonylatnak a címe: A tanuló és a tárgy. A gyermekek a 7-8. év fordulóján jelentős testi és lelki változásokon esnek át, érdeklődésük kifelé fordul, erősödik a szándékos figyelem képessége. Kíváncsivá lesznek, tudni akarnak, meg akarnak tanulni írni, olvasni, számolni. De mi nem várjuk ki ezt a természetes érdeklődést. Kedv. Kedély. Öröm. Érzelmi jelenlét. A természetes, a
valódi kíváncsiság kielégítése. Élmény nélkül nincs ön- és világismeret. Bizonyos életkorig az elemzés eltávolít, nem pedig odavezet. Élhető jövő csakis a fantáziából sarjad. Aki lassan érik, valamire tartogatja magát, bizonyos hatásokat nem fogad be, elhárít védekezésből. Iskoláinkban osztályozunk, feleltetünk.A felelés szorongást kelt. (Lemérték mekkorát. Nagyot.)A szorongás csökkenti a teljesítményt. Úgy akarjuk a teljesítményt elősegíteni, hogy közben folyton visszanyomjuk.Mi a valódi teljesítmény?Az azonnali jó felelet? A jó dolgozat? A jó vizsga? Hatékony tanítást és tanulást csak úgy tudok elképzelni, ha legalább erőfeszítéseket teszünk ezekbe az irányokba, s ha tudjuk, hogy eredményeinket (valódi eredményeinket) sohasem tudjuk lemérni. Ezek csak évekkel -–esetleg évtizedekkel – később mutatkoznak meg.
További összefoglalók a következőről TANULÓ, TANTÁRGY, TANÁR