Ha éhes, megetetjük. Ha álmos, elaltatjuk. Ha sír, megvígasztaljuk. De mit tegyünk, ha gyermekünk fél, szorong valamitől? Érthetetlen
az egész. Egyik napról a másikra rettegni
kezd a sötéttől. Nagy ívben elkerüli a kutyákat. Előbb csak a gonosz boszorkánytól, később
már a törpéktől
is félni kezd.
Nem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni, hiszen a
félelem döntő fontosságú emóció. Nem elhanyagolható szerepet játszott abban, hogy az ember a törzsfejlődés korai szakaszában képes volt életben maradni a reá leselkedő veszélyek közepette. Hasonló a funkciója az egyén életében is: a veszély elkerülésére késztet, riadóztatja a szervezetet. Ha azonban a félelem nem felpörget, hanem letaglóz, tehetetlenségre kárhoztat, már károssá, ártalmassá válik. Csecsemőkorban két dolog, ami szorongással töltheti el a kicsiket: a bizonytalan testhelyzet vagy az erős zaj. # RÉSZLETESEN LÁSD A CSATOLÁSRA KATTINTVA! #
További összefoglalók a következőről FÉLŐS KICSIK, SZORONGÓ OVISOK