A
DIGITÁLIS KOR RÁDIÓZÁSA
1995. december 1-én (épp 70 évvel a Magyar Rádió indulása
után)
az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. megindította az első
DAB-
(digital audio broadcasting, digitális rádió-) adást Budapesten.
Ez mérföldkőnek számított a
RÁDIÓZÁS történetében, a következő évek során
azonban kiderült, hogy ezúttal valószínűleg
egy elvetélt kísérletről van
szó: DAB vevőkészülékek (legalábbis máig, legalábbis Magyarországon) nem
kerültek forgalomba, és ma úgy tűnik, hogy még egy ideig nem
is fog. Nagy-Britanniában
állami támogatással már csaknem országos lefedettségű a DAB hálózat, melyen
külön, csak DAB-on (és interneten) fogható programot is indított a BBC
(köztük sajátos zenei és szöveges műsorok is, mely a BBC archívumából
közvetít hangjátékokat -- ezek az interneten és műholdról is foghatk).
Míg a DAB az URH FM rádiózás kiváltására lett tervezve, a nagy távolságra
eljutó rövidhullámú rádiózás digitális verziójával is elkezdődtek a kísérletek.
Ha ez megvalósul, egyetlen adóról egy kontinensnyi terület besugározható
földi adóval, jó minőségben, úgy, hogy egy egyszerű hordozható készülékkel
venni lehessen.
A digitális rádióadások valószínűleg egy internetes vagy/és
műholdas felületen fognak elterjedni. Az USA-ban már több, mint százezer
előfizetője van a Sirius Radio nevű 50 tematikus zenei csatornát
kínáló műholdas rádiószolgáltatásnak, melyet az autósok számára
építettek ki. Műholdas digitális adás Európában és Afrikában (WorldStar)
is létezik, lényegesen mérsékeltebb sikerrel. A műholdas rádiók vételére
hordozható készülék és a rá szerelt kistányér méretű antenna is alkalmas,
de csak ott, ahol közvetlen rálátás van a műholdra (azaz a szabad ég alatt,
ami elsősorban az autórádióknál valósítható meg).
Az interneten ellenben 2002-ben már 4000 rádióadás
(streaming audio) fogható élőben. Ezek nagy része hagyományos
RÁDIÓ.
Ezen felül megjelentek az ún. többcsatornás, 100-200 különféle zenei műfajú
csatornát kínáló rádiók (music service provider), melyek bannereikből,
CD-eladásokból és audio hirdetésekből fedezik költségeiket. Az USA-ban
a 2002-ben bevezetett igen magas szerzői jogi díjak azonban számos rádiót
leállásra kényszerítettek. A világ többi részén (egyelőre) a nem kereskedelmi
vállalkozások számára is megfizethetők a jogdíjak.
További összefoglalók a következőről Rádiózás Története 12.