Svájc, a kis alpesi ország, amely területét tekintve alig fele akkora, mint hazánk, számos területen maga
mögé utasítja Európa (sok esetben a világ) országait. Néhány svájci „leg“ a teljesség igénye nélkül:• az egyik legalacsonyabb adószint• a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás• az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta• az egyik legnagyobb tőkeexportőr•a legmotiváltabb munkaerő a világon.Mindemellett fontos svájci kulcsszavak a pontosság, a tisztaság, a szervezettség – a vonatközlekedés percre pontosan zajlik, az ország utcáin rend uralkodik, s a hulladéktárolástól kezdve a vonatok csatlakozásáig minden alaposan meg van szervezve. Ezt hallva azt gondolnánk, Svájc zárkózott ország - ez
azonban nem így van. Ellenkezőleg, Svájc az egyik leg-multikulturálisabb ország: a 7 és fél millió lakosából 1,7 millió nem svájci állampolgár. Sokan közülük menekültként vándoroltak be – közel százezren Koszovóból – akik vagy megpróbálnak beilleszkedni a társadalomba vagy visszatérnek szülőföldjükre, ez utóbbihoz Svájc külön segélyt nyújt. A bevándorlók másik része a jobb megélhetés reményében utazik az alpesi országba. Az Unióhoz elsőkként csatlakozó országok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát, a 2004-ben csatlakozók (mint hazánk) előtt pedig 2011-ig fokozatosan nyílik meg a munkaerőpiac. Megemlítendő a környezetvédelem fontos szerepe, az újrahasznosítás magas aránya. Csak maga az üveghulladékok újrahasznosítási aránya 95 %-os, amely méltán utal a lakosok környezettudatos életmódjára.Elsősorban azonban a magas fizetések csábítják a munkavállalókat az országba. Csupán maga a minimálbér 3000 frank körül van (körülbelül 450 ezer forint) és az átlagbérek jóval a nyugat-európai bérek fölött vannak. Mindehhez hozzájön egy átlagnál alacsonyabb adómérték. A svájci üzletemberek méltán büszkék munkamoráljukra és gyakran heti 45-50 órát is dolgoznak.A központi kérdés azonban az, hogy a globálizació egyik legnagyobb haszonélvezőjének tartott Svájcnak érdemes lenne- e belépnie az Európai Unióba. Számos gazdasági elemző azon a véleményen van, hogy előbb-utóbb az ország kénytelen lesz feladni nagyfokú önállóságát és szükséges lesz az unióhoz csatlakoznia. Véleményüket arra alapozzák, hogy bár az egy főre jutó GDP még mindig az uniós átlag fölött van, a különbség azonban egyre kisebb lesz, s 15-20 év múlva a kiváló gazdaságuk csak a múlté lesz. Mások szerint mindez azonban csak fikció, s az országnak hosszú ideig nincs szüksége az uniós tagságra és a függetlenségük feladására. Egy biztos, a svájciak többsége idegenkedik az uniótól, s véleményük szerint csak egy esetleges pénzügyi válság adhatna okot az unióhoz való csatlakozásra – ettől azonban senki sem tart.Figyelő - 2007/26