A kockázati tőke egyik legnagyobb előnye, hogy nem kötődik hozzá olyan visszafizetési kötelezettség, mint a hitelhez. A kockázati tőketársaságok tehát nem hitel formájában finanszíroznak, hanem részesedést vásárolnak egy (általában) kezdő vállalkozásban azzal a céllal, hogy annak későbbi eladásánál minél nagyobb tőkenyereséget érjenek el. A befektető ezzel egyidejűleg jelentős üzleti kockázatot is vállal. A kockázati tőke kihelyező a finanszírozott vállalkozás szolgálatába állítja az adott szakterületen szerzett tapasztalatait, szakértelmét, piaci kapcsolatait és a kezdeti időszakban az osztalékot is visszaforgatja. Egy tipikus kockázati tőke befektetés fázisai a következők: 1.Keresés 2.Előszelekció 3.Kiválasztás 4.Átvilágítás 5.Felértékelés 6.Befektetés 7.Működtetés-kontroll 8.Kiszállás. A kockázati tőke kihelyezését eredetileg az 1998-as róla szóló törvény szabályozta, amely 2006. január elsejével hatályát vesztette. Ezen új törvény kedvezőbb adózási lehetőséget nyújt a befektetők számára. Magyarországon jelenleg mintegy 30-40 kockázati tőke társaság működik, ebből csupán 4-5 van magyar kézben. A külföldi tőkével működő társaságok előnyben részesítik a nagyobb volumenű befektetéseket. A magyar tőkebefektető intézmények általában 1 millió euró alatti befektetéseket visznek véghez. Ezeknek a befektetőknek céljuk, hogy növeljék a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét, a magyarországi vállalkozások külföldi terjeszkedését elősegítsék, illetve az informatika és távközlés területén működő vállalkozásokat tőkéhez juttassák.