Az UNIÓS és a NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSEK lényeges különbsége, hogy míg a nemzeti költségvetések általában deficitesek, az uniósnak egyensúlyban kell lennie. Nemzeti szinten a legtöbb kiadás a szociális területet érinti, az unión belül a hangsúly a mezőgazdasági és a kohéziós támogatásokon van. Eltérés van a bevételi oldalt illetően is: míg a nemzetek főként adókból finanszírozzák kiadásaikat, az uniónak saját kialakított bevételi rendszere van. Az uniós
kiadások 2 nagy területe a kötelező és a
NEM kötelező kiadások. A kötelező kiadások a Szerződésekből adódóan jogi kötelezettségnek számítanak (pl.közös mezőgazdasági politika, külső politikák, adminisztrációs költségek), ahol végső szó a Tanácsé. A nem kötelező kiadások esetében a Parlamenté a végső döntés (pl.strukturális kiadások, belső politikák, előcsatlakozási eszközök). A
KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS februárban a stratégia elfogadásával kezdődik háromoldalú egyeztetés keretében, ahol megvitatják a főbb prioritásokat. Legkésőbb szeptember 1-ig a Bizottság elkészíti az Előzetes Költségvetési Tervet a Közösség intézményei által küldött javaslatok és saját véleménye alapján, melyet a Tanács elé terjeszt. A Tanács október 5-ig meghozza döntését: vagy minősített többséggel elfogadja a benyújtott költségvetési tervet, vagy módosításait indoklással csatolva visszaküldi a Parlamentnek. Amennyiben az 45 napon belül jóváhagyja a Tanács javaslatát, vagy nem tesz saját javaslatot a módosításra a költségvetést véglegesen elfogadottnak tekintik. Abban az esetben ha a Parlament a tervezetet nem fogadja el, módosíthatja a nem kötelező kiadásokat, a kötelezőkre pedig javaslatot tehet. Ezután a Tanács vagy elfogadja a módosított tervezetet, vagy egyeztető ülést hív össze. Amennyiben egy pénzügyi év kezdetén a költségvetésről még nem sikerült véglelgesen megállapodni, havonta az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni. A pénzügyi év folyamán is van arra lehetőség, hogy a költségvetést kivételes vagy előre nem látható esemény felmerülésekor módosítsák. Ebben az esetben az eljárás ugyanaz, mint az eredeti tervnél, csak gyorsabb ütemben zajlik le. A
KÖLTSÉGVETÉS ELVEI: 1.Egységesség
ELVE (a Közösség összes bevétele és kiadása egyazon dokumentumban, a költségvetésben van összefoglalva); 2.Bruttó költségvetés elve (a bevételek nem köthetők előre meghatározott kiadásokhoz); 3.Éves költségvetés elve (a költségvetésnek egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia); 4.Részlegesség elve (a költségvetés bevételeit és kiadásokat különböző mélységű bontásban is meg kell adni); 5.A költségvetési egyensúly elve (a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie, azaz nem lehet defficites, sem szufficites); 6.A gondos pénzgazdálkodás elve (eredmény és ráfordítás közti hansúly megteremtése); 7.Nyilvánosság elve (az
UNIÓ költségvetését az elfogadást követő két hónapban a Közösség hivatalos lapjában közzé kell tenni).
További összefoglalók a következőről Az EU közös költségvetésének sajátosságai, valamint a költségvetés kidolgozása