Az EU közös költségvetésének bevételei, a saját források súlya

        Az Európai Unió közös költségvetésének bevételi oldalát a saját források, az egyéb bevételek (nem számottevő), valamint a költségvetési egyensúlytalanság kezelésére vonatkozó korrekciós mechanizmus alkotja, mely utóbbi az Egyesült Királyság saját forrás befizetéseit hivatott csökkenteni. 1970 előtt a Közösséget kizárólag tagállami hozzájárulásokból finanszírozták, majd 1970-ben bevezették a saját források rendszerét. A ma érvényben lévő saját forrás határozat a nemzeti parlamentek ratifikációját követően 2002 márciusában lépett életbe.                        A SAJÁT FORRÁSOK 3 kategóriája a tradicionális saját források (12%), az áfa-alapú forrás (13-15%) és a GNI-alapú forrás (65-70%).                 A TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK közé tartozik az agrárvám és cukorilleték (a 3. országból származó mezőgazdasági termékek importja után kivetett vámok); a vámok (a Közös Vámtarifában meghatározott vámok, valamint az egyéb vámok, amelyeket a 3. országgal való kereskedés során vetnek ki); valamint a tagállamok által visszatartott beszedési költségek. Ez utóbbi 2001 óta 25% és a bevételi oldalon negatív bevételként tüntetik fel.                 Az ÁFAALAPÚ SAJÁT FORRÁST 1970-ben vezették be, mert a tradicionális saját forrásokból származó bevétel nem volt elegendő a kiadások fedezésére. 1990-ben ez a bevételi forrás lett a közösségi finanszírozás fő forrása. Később a GNI-alapú forrás bevezetésével csökkent a súlya, napjainkban a bevételek mintegy 13-15%-át teszik ki.         A GNI-ALAPÚ FORRÁST 1988-ban vezették be azzal a céllal, hogy mindenképpen fedezni lehessen a közösség kiadásait. A forrást minden tagállam GNI-jére (bruttó nemzeti jövedelem) vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki.                                 1985-től létezik az ún. Egyesült Királyságnak járó korrekció, amely csökkenti a Királyság áfa- és GNI-alapú befizetéseit. A korrekció az Egyesült Királyság csatlakozáskori helyzetére vezethető vissza, amikor az ország mezőgazdasági ágazata jelentéktelen mértékű volt, ezért a mezőgazdasági kiadásokból csekély rész jutott neki, a Közösség finanszírozásához azonban nagyban hozzájárult. Ez a korrekciós mechanizmus a többi tagállamot terheli, évente mintegy 5 milliárd euróval növelve az országok befizetési kötelezettségeit.                         A jövőben az EU célul tűzte ki a jelenlegi rendszer működésének felülvizsgálatát és értékelését, a költségvetési egyensúlytalanságok javítását célzó mechanizmusok áttekintését, valamint a finanszírozási források összetételére vonatkozó alternatívák vizsgálatát.