Ide összegyűjtöttem a Tiszta piacgazdasággal, illetve a Piaccal kapcsolatos fogalmakat, melynek gondolom sokan örvendenek,
hogy ezeket az elméleti kérdéseket egy helyen megtalálják.
Fogalmak: 1. PIACGAZDASÁG ALAPVONÁSAI: - a föld és a termelt javak magántulajdonban vannak, - megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága, - gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket, - verseny biztosítja a hatékonyságot, - a döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak, - a kormányzati beavatkozás erősen korlátozott.
2. TÖKÉLETES VERSENY egy technikai segédeszköz, amelynek feltevéseivel a valóságos gazdaság jelenségeinek egy részét kizárjuk.
2/1. TÖKÉLETES VERSENY ISMÉRVEI (FELTÉTELEI): a) Nagyszámú eladó és nagyszámú vevő áll egymással szembe. A be- vagy kilépés a piacról nem befolyásolja érzékelhetően a
kereslet és a kínálat nagyságát.
b) Piacra való belépés és kilépés szabad
c) Termék homogén
d) Az ár adott
e) Az összes gazdasági egység tökéletesen informált.
3. TŐKEJAVAK ÉS A FOGYASZTÁSI JAVAK PIACÁT együttesen árupiacnak (jószágpiacnak) nevezzük.
4. RÉSZVÉNY egy értékpapír. A részvény birtokosa tulajdonosa (a részvény névértéke erejéig) annak a vállalatnak, amely a részvényt kibocsátotta. Tulajdonosi jogán a vállalat nereségének egy részére, osztalékra van jogosultsága.
4/1. RÉSZVÉNY NÉVÉRTÉKE az a pénzösszeg, amit a részvényen feltüntetnek. A részvénytársaság (RT.) közgyűlésén ennek arányában van szavazati joga a részvénytulajdonosnak és ennek arányában részesedhet a felosztásra kerülő nyereségből (osztalékból).
4/2. RÉSZVÉNY KIBOCSÁTÁSI ÁRA az a pénzösszeg, amelyért kibocsátáskor az első tulajdonos a részvényt megvásárolta.
4/3 RÉSZVÉNY ÁRFOLYAM az az ár, amelyért a piacon a részvényt meg lehet szerezni, illetve el lehet adni.
5. KÖTVÉNY általában fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosát a névérték %-ában meghatározott kamatlábnak megfelelő kamatjövedelemre jogosítja.
6 VÁLTÓ többnyire rövid lejáratú 1 évnél rövidebb fizetési ígéret. A váltó kibocsátója a váltón megjelölt pénzösszeg (névérték) visszafizetését ígéri kamatok nélkül.
7. PIAC a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere,a kereslet és a kínálat találkozásának színtere.
8. KERESLET az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni.
8/1. KERESLETI FÜGGVÉNY a kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti matematikai összefüggést mutatja.
8/2. KERESLETI GÖRBE megmutatja, hogy mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok. Azt a mennyiséget mutatja, amelyet a vásárlók adott árnál hajlandók megvásárolni valamely adott időpontban.
8/3. KERESLETI GÖRBE ELTOLODÁSÁNAK OKAI - változások a vevők elkölthető jövedelmében, - változások más jószágok árában, - változás az ízlésben és a divatban, - a hírdetés és a reklám hatása, - a hitelbe történő vásárlás lehetősége, - változások a népesség számában.
9. ÁRRUGALMASSÁG Valamely áru keresletének árrugalmassága megmutatja, hogy az áru árának 1%-os változására az áru keresletének hány %-os változása esik.
10. KINÁLAT az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak.
10/1. KINÁLATI GÖRBE a piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolatot mutatja bármel lehetséges ár esetén vagyis, hogy különböző áraknál az eladók milyen mennyiségeket kínálnak fel megvásárlásra valamely áruból feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok.
11. EGYENSÚLYI ÁR olyan ár, amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen egyenlő.
12. KERESLET, A KINÁLAT ÉS AZ ÁRALAKULÁS AZ IDŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL a) NAGYON RÖVID IDŐTÁV az az időtáv, amely alatt a termelés nem tud reagálni a külső eseményekre. A kínálat vagy nem bővíthető vagy csak, már meglévő készletek felhasználásával növelhető.
b) RÖVID TÁV az az időtartam, amely alatt a termelési erőforrások közül legalább egynek a mennyisége megváltoztatható, de van legalább egy olyan erőforrás, amelynek mennyisége nem változtatható. A változatlan mennyiségű erőforrásokat fix tényezőknek is nevezzük.
c) HOSSZÚ TÁV az az időtartam, amely alatt valamennyi erőforrás mennyisége megváltoztatható. Hosszú távon nincsenek fix tényezők, minden tényező változó.
d) NAGYON HOSSZÚ TÁV az az időtartam, amikor már lehetőség van a korábbinál minőségileg fejlettebb technológia alkalmazására is.