1) Hiperinfláció: Szélsőségesen nagy infláció. Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal (P) emelkedést nevezzük hiperinflációnak.
A pénz értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereesyköz szerepét. Ezeket a szerepeket egy stabil
valuta vagy áru (pl. cigarette, só) vagy az arany veszi át. A gazdaság hatékonysága csökken. Az állam adóbevételei visszaesnek, mert az adó megállapítás és az adóbefizetés közti időben az ad reálértéke drasztikusan csökken. A hiperinfláció a gazdaság összeomlásának a jele, ilyenkor a fiskális politika átalakítására van szükség.; 2) Hiperinfláció okai: A legtöbb hiperinflációt az indítja el, hogy az államnak nincs elegendő bevétele. A költségvetési hiányt általában hitelekből fedezik, de ha egy állam nem tud hitelt felvenni, akkor kénytelen növelni a pénzkibocsájtást, magyarán pénzt nyomtatni. Ha a
jegybank megfelelő arany fedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációt okoz. Emiatt az adóbevételek reálértéke csökken, a hiány tovább emelkedik, s ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztő, a végeredmény hiperinfláció. A kormányzati kiadások csökkentésével és adóemeléssel csökkenthető a pénzkibocsájtásból származó bevétel (Seigniorage) iránti igény, ezért csökkenteni lehet a pénzkibocsájtást is.