Pénzügypolitika részterületei:
Monetáris politika=> a pénz és a tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése, a gazdaság stabilitásának megőrzése. Eszközei: 1. kötelező jegybanki tartalék (mértékét az MNB határozza meg) 2. refinanszírozás: ide tartozik a leszámítolás és a viszontleszámítolás. 3. refinanszírozási hitel: a hitelintézetek hitelnyújtási, számlapénzteremtési képességét növeli. 4. likviditási hitel: elősegíti a hitelintézet átmeneti
fizetési problémáit. 5. folyószámlahitel: lehetővé teszi, hogy a hitelintézet a központi banknál lévő számlabetétjét meghaladó összegben adjon fezetési megbízást a számlavezető banknak. 6. lombard hitel: jegybankképes, értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel. 7. nyíltpiaci műveletek: a piacképes értékpapiroknak a jegybank által irányított adásvétele. 8. kamatszabályozás: a jegybankpénz árának meghatározása, változtatása. 9. pénzkibocsátás.
Költségvetési politika=> az állam pénzügyi terve. Évente megervezik az állam bevételeit és kiadásait. A bevételek nagyobb része a lakosság és a vállalkozások által befizetett adókból származik. A kiadások lehetnek kormányzati, védelmi, kulturális kiadások és gazdálkodó szervezetek támogatása.
Devizapolitika=> a
nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika. Feladata: az országok közötti pénzmozgások szabályozása. Fő célja: a hazai fizetési eszköz értékállóságának megőrzése.
Valuta=> külföldi fizetőeszközt jelent.
Deviza=> külföldi fizetőeszközre szóló követelést jelent.
Valuta-devizapiac=> külfoldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége.
Konvertibilitás=> az állam garanciát nyújt arra, hogy bármilyen mennyiségű hazai pénzért valutát ad. Fokozatai: 1. Jegybanki konvertibilitás 2. teljes konvertibilitás 3. részleges konvertibilitás. Fajtái: 1. külső (csak devizakülföldiekre vonatkozik) 2. belső ( devizakülföldi és devizabelföldire is vonatkozik.)
Nem konvertibilisek=> azok a valuták amelyeknél a kibocsátó bank nem vállalja a konvertibilitási kötelezettséget.
Árfolyam=> az egyes valutál, devizák egymáshoz viszonyított értéke.
Árfolyamjegyzés=> az egyes valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának közzététele. Árfolyamjegyzés
lehet: 1. direktárfolyam: külföldi
Valuta állandó, hazai valuta a változó tényező 2. indirektárfolyam: a hazai az állandó, a külföldi a változó. Típusai: 1.Rugalmas árfolyamok: árfolyamokat a piaci kereslet és kínálat befolyásolja / leértékelődés/ 2.Rögzített árfolyamok: árfolyamok egy deklarált paritás(árf) körül egy szűk sávban ingadozhatnak / leértékelés/ 3.Kötött árfolyamok: árfolyamokat nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik / leértékelés/ 4.Reál árf.: árf. változása megegyezik az országok közti inflációs ráták különbségével 5.Nominál árf.: árf. változása kisebb az országok közti inflációs ráták különbségénél 6.Vételi árf.: az az ár, amennyiért a pénzintézet hajlandó megvásárolni a valutát 7.Eladási árf.: az az ár, amennyiért a pénzintézet hajlandó eladni a valutát 8.Középárf.: vételi és eladási árf. egyszerű számtani átlaga 9.Marge: árfolyamrés Þ a valuta árfolyamrése mindig nagyobb, mint a devizáé 10.Kereszt árf.: két valuta v. deviza árf.-t egy harmadik valután v. devizán keresztül határoz meg 11.Fekete árf.: akkor alakulhat ki, ha egy valuta nem konvertibilis /illegális valutaváltók/
Árfolyamok fajtái: 1.Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzében kifejezett ára. 2.Devizaárfolyam: valamely pénzre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára. 3.Piaci árfolyam: nagyságát a piaci kereslet-kínálat határozza meg. 4. Hivatalos árfolyam: amit az állam határoz meg.
Valuta leértékelése: ösztönzően hat az export tevékenységre és drágítja, azaz fékezi az importot.
Valuta felértékelése: drágítja az export tevékenységet és olcsóbbá teszi az importot.
Nemzetközi fizetési mérleg: A nemzetközi pénzforgalom valamennyi tételének kettős könyvviteli feljegyzése.
Nemzetközi fizetési
mérleg szerkezete
I .Folyó fizetési mérleg
a, Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
b, Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
c, Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
d,Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg
a,Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai
b,Közvetlen tőkebefektetések
c,Portfólió befektetések
Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások.
További összefoglalók a következőről Pénzügy politika részterületei