Az Egyesült Államok folyttata az elöretörést nyugati irányban.
Vásárlással, politikai nyomással, s ha kellett fegyverrel
csikarták ki. A területfoglalásokkal a Sziklás-hegységben és a Csendes-óceán partvidékén.
A hatalmas földerület vonzotta az európai bevándorlókat.
A népesság oriási mértékben nött. 1812 és 1852 között 7.25millióról 23 millióra.
Gyors ütemben épült a vasút hogy a telepeseket a Vadnyugat felé inditsa.
A növekvö népesség, az épülö vasútvonalak bövitették a belsö piacot.
A keleti partvidéken virágzó ipari városok nöttek ki a földböl.
Az ipari forradalom vivmányai elösegitették amezögazdaság fejlödését pl :(aratógép)
A búza termelése az 1850-es években 75%-kal emelkedett, s a kivitel a vasútvonalak kiépülésével tovább nött.
Az ültetvényes gazdálkodást folytató déli területek gyapotot teresztettek.
A termeléssel párhuzamosan a rabszolgák száma is gyorsan nött.
Az ipari vállalkozásban és a farmergazdálkodásban érdekelt Észak és az ültetvényes, rabszolgatartó Dél között egyre élesebb elentétek alakultak ki.
Az amerikai iparvállalatok érdekében az állt, hogy vámokkal védjék a belsö piacot.
Ez sértette a déliek érdekeit.
A másik jelentös ütközpontot a nyugaton megszerzett földek jelentették.
A kérdés új állam felvételekor merült fel : ha engedélyezik a rabszolgatartást, akkor ültetvények jönnek létre, ha nem akkor farmok.
Az ellentétek megoldását Missouri felvételekor kompromiszimmal odázták el (1820).
A rabszolgaság intézményét a lakosság jelentös része elenezte.
Az 1860-as választásokon a Republikánus Párt jelöltje, Abraham Lincoln került az elnöki székbe.
11 déli állam kilépett az unióbol és megalakitotta független államát, Konföderált Amerikai Államokat.
Lincoln nem fogadta el a kiválást, mire a déliek hadat üzentek.
Az eröviszonyok kiegyelitetlenek voltak , Észak 22millió lakojával szemben a 9 millió lelket számláló Dél állt, Északon volt a hadianyag.
A délieknek ezzel szemben tisztikaruk ellensúlyozta Észak nyomasztó fölényét.
A háború elsö felében a déliek kezében volt a kezdeményezés.
Lassan az északiak fölénye érvényesült.
S az északiak tehetséges tábornoka ( Ulysses Grant) végül megadásra kényszeritette Robert Lee hadseregét.
Lincoln jelképes öszegért minden amerikai állampolgárnak lehetövé tette egy legfeljebb 113holdas parcella kihasitását a szabad földekböl, elnöki rendelettel felszabaditotta a konföderáció rabszolgáit 1863.
A harcok elültével komoly problémák jelentkeztek.
A felszabaditást kiterjesztették minden feketére.
Ám ezzel gazdasági helyzetük nem javult.
A déli államok néhány évvel a polgárháború után az UNIÓ teljes jogú tagjai lettek.
A szélsöséges déliek létrehozták a Ku-Klux-Klant a feketék és támogatói ellen.