.
Benedek Elek (1859-1929)
-
Summary rating: 3 stars
(3 Minősítések)
-
Látogatások : 360
-
szó:600
-
Comments
:
0
Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella.
Gazdálkodó székely katonacsaládból származik.
Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a
székelyudvarhelyi református kollégiumba.
A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanott érettségizik.1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat, de nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Egyetemi évei alatt versei jelennek meg az Üstökösben.
Ballada- és népmese-gyűjtését megmutatja Gyulai Pálnak, aki felolvas belőlük a Kisfaludy
Társaságban.
Népköltészeti gyűjtésének anyaga, Székelyföldi Gyűjtés című kötetben lát napvilágot 1882-ben.
1881-től a Budapesti Hírlap munkatársa.
1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül.
1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot.
1886-tól az Ország Világ szépirodalmi lap szerkesztője.
1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel.
1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti.
1894 és 1896 között újabb könyvei jelennek meg, több műfajban is kipróbálja magát. Ekkor jelenik
meg a Testamentum és hat levél, majd mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt
kötete.
1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti.
Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1919-ben felesége, beteg gyermekükkel, Jánossal
hazatér Kisbaconba.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, lassan mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe.
A falvakat járják, hogy a legmostohább helyzetű magyar településekre is eljuttassák a magyar
irodalmat és kultúrát. Főszerkesztője lesz a Vasárnap című lapnak, amelyet a Kaláka tagjai alapítottak.
Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben tartásáért.
Benedek Eleknek 1929. augusztus 17-én utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll,
szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temetőben, feleségével együtt, aki
korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat, követte férjét a
halálba.
Temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze, a helybeli lakosság, rokonság mellett a közélet neves
személyiségei is nagy számban jelen voltak.
Kiadás kelte: augusztus 17, 2009
További összefoglalók a következők szerint aranykapocs
More