„Egység a sokféleségben” Ez az EU jelmondata.
Az Unió a gazdasági együttműködések mellett ugyanolyan fontosnak tartja
a kulturális kapcsolatok
erősítését, a sokszínűséget és a tisztább környezetet is. Az Európában honos különféle kultúrák,
hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst.
A környezet védelme pedig elengedhetetlenül fontos a ma élő és az utánunk következő nemzedékek
életminősége szempontjából. Az Európai Unió legfontosabb célját az éghajlatváltozás megfékezése, a
biológiai sokféleség védelme, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásainak mérséklése és a
természeti erőforrások ésszerűbb felhasználása jelenti.
Ennek a szellemiségnek megfelelően az EU címeket (díjakat) hozott létre.
Az
Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott
város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Európa Kulturális
Fővárosa hozzájárul Európa kulturális gazdagságának, változatosságának és örökségének
népszerűsítéséhez. Emellett lehetővé teszi az Európai Unió állampolgárai számára, hogy jobban
megismerjék egymást.
Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye
magát Európa-szerte.
1985. június 13-án „az európai népek egymáshoz közelebb hozásához való hozzájárulás” érdekében
határozott a Miniszterek Tanácsa az Európai Kultúra Városa program létrehozásáról. 1999-ben Európa
Kulturális Fővárosára keresztelték át a programot.
Minden város összeállít egy kulturális rendezvényekből álló programsorozatot, amely bemutatja
történelmi és kulturális örökségét. A kulturális fővárosok igyekeznek a többi európai ország kulturális
szereplőit is bevonni a programokba.
Amióta útjára indították ezt a programot, népszerűsége folyamatosan nőtt.
2004-ig a kulturális fővárosok kiválasztása a tagállamok egyhangú döntésének eredménye volt. Az
Európai Bizottság minden évben támogatást nyújtott a kiválasztott városnak.
Azelőtt Európa Kulturális Fővárosát a Tanács jelölte ki a Bizottság ajánlása alapján, melynek során
figyelembe vették az Európai Parlament és a kultúra területén tevékenykedő hét prominens
személyiségből álló zsűri véleményét.
eA 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden
tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két
város osztozik a címen.
A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december
31-es határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr,
Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március
7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű
többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs
nyerte el a 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent
választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag
városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Pécs öt fejlesztési kulcsprojekttel készül az eseményre. Ezek
• a Zsolnay-negyed rehabilitációja
• Nagy Kiállítótér
• Zenei és Konferenciaközpont
• Regionális Könyvtár és Információs Központ, valamint
• a közterek és parkok újjáélesztése.
Idén Linz (Ausztria) és Vilnius (Litvánia) viseli a címet.
2008-ban az Európai Bizottság új, évenként odaítélendő díjat alapítot „Európa Zöld
Fővárosa” néven. A díjat minden évben egy olyan város kapja, amelyik élen jár a környezetbarát
városi élet kialakítása terén. A versengésben bármely olyan európai város elindulhat, amelynek
legalább 200 000 lakosa van. A díj az európai
városok kellemesebb, egészségesebb, „élhetőbb” lakóhellyé válását kívánja
előmozdítani.
Ötből négy európai városban lakik – az egészséges és zöld városi környezetre nagyobb szükség van
tehát, mint eddig bármikor. Az EU, hogy ihletet adjon a várostervezőknek, az önkormányzatoknak és a
lakosoknak, új díjat alapít: az
Európa Zöld Fővárosa Díj at. Az elismerésben minden évben az a város
részesül, amelyik a legjobban védi környezetét, és gondot fordít arra, hogy lakóinak egészséges
életkörülményeket teremtsen.
A díjazott egy évig példaként szolgál majd a többi európai város számára, megosztja velük a
gyakorlatában bevált módszereket, és Európa-szerte népszerűsíti a környezetbarát szemléletmódot.
A díj öregbíteni fogja a nyertes nemzetközi hírnevét, és vonzóbbá teszi a kitüntetett várost a tehetséges
munkavállalók, a turisták és az üzletemberek számára.
A címet első ízben Stockholm és Hamburg nyerte el: 2010-ben a svéd főváros lesz Európa zöld fővárosa,
2011-ben pedig Hamburg veszi át a stafétabotot.
Stockholm széles körű programja különösen jó benyomást tett a zsűrire: a helyi önkormányzat
víztisztítás, zajcsökkentés, integrált hulladékkezelés, városi közlekedési díj bevezetése, és több
szabadidős terület, például strandok létrehozása révén igyekszik a városi életminőséget emelni.
Az 1,8 millió embernek otthont adó Hamburg rendkívül jó levegőminőséget kíván lakosainak biztosítani. A
címet viszont mégsem ezzel, hanem a középületekben alkalmazott energiatakarékossági intézkedéseivel
érdemelte ki a város.