A statisztikai adatok egyre javuló tendenciát
mutatnak a lakosság iskolai végzettsége tekintetében,mégis a cigányság
részvétele ebben a javuló és egyre eredményesebbé váló folyamatban elégtelen. Több
kutatás arról a kedvezőtlen tapasztalatról számol be,hogy a
cigány gyereke már
az általános iskolába való bekerülés pillanatában olyan hátránnyal
indulnak,amit az alapfokú oktatás eddig még egyetlen módszerével sem volt képes
behozhatóvá tenni.
Cigány oktatási
modell-intézmények
Kalyi Yag
Roma Nemzetiségi
Szakiskola
A Budapesten működő iskolát a Kalyi Yag Művészeti Egyesület hozta létre
1993-ban.
A szakiskolába az általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező fiatalok
járhatnak.
Az intézmény célja az, hogy a 14-25 éves korú szakképzetlen fiatalok
juthassanak
egy olyan 2 éves képzéshez, mely nyitottá teszi őket a későbbiekben
egy újabb oktatási intézmény irányába.
1996-98 között 59 fő részesült a képzésben.
Az iskolába csak cigány tanulók járnak.
Józsefvárosi Tanoda
Alapítója a Józsefvárosi Tanoda Alapítvány, mely nevében
is hordozza
alapcélkitűzését:
Elsősorban a főváros VIII. kerületében élő cigány gyermekek iskolai
sikerességének javítására és a továbbtanulásuk elősegítésére szövetkeztek.
A képzésben 48 fő vesz részt folyamatosan, melynek 98%-a roma nemzetiségi.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy
Nem hagyományos oktatási forma, így a
normatívák csak részben igényelhető az esetükben. Jelentős támogatást a
működésükhöz a Soros Alapítvány valamint különféle holland alapítványok adnak.
Roma Esély Alternatív
Alapítványi Szakiskola
A szolnoki szakiskolát a Lungo Drom Országos Cigányszövetség hozta létre
1996-ban.
Az iskola célja az, hogy a középiskolából kimaradó, jelentős szociális
hátránnyal, általános és szakirányú műveltség hiányával rendelkező cigány és
nem cigány fiatalok szakképzettséghez jussanak.
Az Iskolába 70 tanuló jár.
Ariadne Szakképzési és
Karriertervezési Iskola
Az Ariadne kulturális Alapítvány hozta létre 1997-ban Budapesten.
Az intézmény segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik képzési
hiányosságokból eredően munkanélküliek.
Az FMK-val közösen pályaorientálnak és képeznek évente 90-110 fiatalt, cigányt
és nem cigányt egyaránt.
Alapítványi Munkaiskola,
Edelény
Az oktatási projektet 1990-91 között egy gyógypedagógusokból álló munkacsoport
dolgozta ki.
Az 1996/97-es tanévben 67 fő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, zömmel
cigány származású általános iskolás korú valamint óvodás járt.
Gandhi Gimnázium és Diákotthon,
Pécs
Az intézmény fenntartója a Gandhi
Közalapítvány.
A közalapítvány célja az, hogy óvodák, általános és középiskolák alapításával
és fenntartásával segítse elő a nyitott szellemű, a tudományok iránt fogékony,
népéhez és anyanyelvéhez kötődő fiatalok oktatását.
1997-2000 között a közalapítvány 965 millió forinttal gazdálkodott.
A gimnáziumban az 1997/98- az tanévben 180 fő, az 1998/99 es tanévben 218 fő
cigány és nem cigány gyermek tanult.
Általános Iskola, Nyírtelek
Az intézmény nyolcosztályos iskola, ahol a cigány tanulók vannak túlsúlyban.
A cigányprogramot 1996-ban indították el. Céljuk minél több gyereket bejuttatni
a középfokú oktatási rendszerbe.
Collegium Martineum, Mánfa
Létrehozásának ötlete 1996-ban fogalmazódott meg az Alsószentmártoni Római
Katolikus Egyházközség, a St. Martin Caritas, a Pécs Egyházmegyei Caritas,
valamint tehetséges cigány fiatalok gondolkodásának eredményeképpen.
A kollégium létrehozói családias, munkára és tanulásra ösztönző légkörben,
vállalkozó szellemű polgárokat, a demokrácia gyakorlatában jártas tanult
embereket szeretnének nevelni.
Ezt az oktatási intézményt is főleg külföldi támogatásokból tartják fenn.
A jelenlegi rendszerben a cigány tanulók
oktatásával kapcsolatos számos feladat ellátatlan. Ezek:
tartalmi fejlesztés (csak korlátozott mértékű
tantervi fejlesztés folyik), tankönyvkiadás,
programok értékelése, tudásszint mérés, a hátrányos megkülönböztetés
vizsgálata, tanácsadás, információs szolgáltatások, fejlesztési programok minőségbiztosítása
és monitoringja, pedagógus továbbképzés (a jelenleg szervezett programok
nincsenek akkreditálva, nincsenek rögzített tartalmi és minőségi szenderdjeik,
nem támogatja őket tartalmi fejlesztés), felvételi előkészítő programok, egyéb
képzési programok, a többségre irányuló tájékoztató feladatok, összehangolt
támogatási rendszer működtetése.
Az 1995-ös Cigány Oktatásfejlesztési Program
implementációs stratégiájában - a NAT implementációhoz hasonlóan - a fejlesztési
programok kétlépcsős finanszírozási rendszere szerepelt. 1996-ban az
úgynevezett OKTAT ügy hatására (egy a NAT implementációt szolgáló költségvetési
támogatások felhasználásával összefüggő korrupciós botrány) a szakmai
programokra kihelyezett források elapadtak. A Művelődési és Közoktatási
Minisztérium "visszavette" a kisebbségi fejlesztési programok
operatív és szakmai irányítását, ami praktikusan e programok leállását
eredményezte.
Zárszó
Összességében kutatásom után azt tudnám
tapasztalat ként levonni,hogy a hátrányokkal küzdő gyermekek helyzete javuló
tendenciát mutat,ám a közoktatás talán nem tud egyszerre több nagy problémával
is megküzdeni. A fogyatékosok helyzete már szinte megoldott hiszen ha
ténylegesen be tartják a törvényeket,és ténylegesen meg teszik azokat az intézkedéseket
amikre mostmár bizonyítottan szükség van, akadálymentesített környezetben egyenlő
esélyekkel indulnak az életbe,csak úgy mint ép embertársaik. De van még
mellettük több megoldandó probléma mely szintén emberek ezreit érinti és nem
utolsó sorban az eljövendő generációt melytől a jövő függ. Nem csak ,hogy nem
lesznek képesek tanulni és okulni ,de csalódnak mind az oktatásban mind az
emberekben ilyen nézetekkel pedig igen veszélyes elindítani egy ifjút a
nagybetűs életbe. Az a véleményem ,hogy bár talán ez is egyfajta
megkülönböztetésnek számit,de igenis pedagógiai problémaként kell kezelnünk a
cigányság oktatását és lépéseket kell tennünk a felzárkóztatás érdekében,nem
csak törvényi eszközökkel hanem szimpla emberi mivoltunkkal is ,hisz más
,eltérő kultúrával eltérő viselkedés és temperamentum is jár. Az én szakpárom a
pedagógia mellett a gyógypedagógia, így
sajátmagam is tapasztalhatom ,hogy egy
fogyatékos szüleit is nehéz meggyőzni erről , hogy gyermeke segítségre esetleg speciális
nevelésre szorul,és mivel a romák nem rendelkeznek látható pszichoszomatikus
eltérésekkel ,még nehezebb a helyzet,hisz minden ember jogosan tökéletesnek
gondolja a saját gyermekét. Így a pedagógusok feladata ezzel is szélesedik
,ezentúl nem csak a tanítványaik lelkébe kell helyet kicsikarniuk maguknak de a
szülök bizalmát is többszörösen meg kell nyerniük.
További összefoglalók a következőről Roma gyerekek az iskolában (kutatás) 5