Arisztokrácia

írta : tanyabarbi

Szerző: Varga Eszter Eleonóra

Summary rating: 5 stars (5 Minősítések)
Látogatások : 301
szó:900
Comments : 0

$0$0A mai értelemben vett arisztokrácia nem azonosítható az ókori arisztokráciával. Előbbi fogalom bizonyos születési

előjogokkal rendelkező, általában vagyonos réteget jelöl, utóbbi egy olyan államformára utal, melyben érvényesül a „legjobbak (aristos) uralma (kratein)”. Ennek megfelelően itt a vezetést nem az állampolgárok összessége birtokolja, hanem azon rabszolgatartók, akik képességeik szerint kiemelkednek, szellemileg és erkölcsileg felsőbbrendűek. Az, hogy valójában kik rendelkeznek ezekkel a képességekkel, illetve kik alkalmasak arra, hogy a kormányzás tudományát elsajátítsák, az már sokkal inkább filozófiai, mint politikai kérdés.$0$0$0$0$0$0Ez a kormányzás alapjaiban is eltér az egyeduralom különböző típusú kormányzásaitól és a nép uralmától. Minthogy nem lehet objektíven megítélni, valójában ki is a legjobb, számos közös vonást mutat oligarchikus és a timokratikus kormányzattal. A demokráciával is vannak átfedések, hiszen az emberek itt is a legjobbakat szeretnék megválasztani vezetőként, így sok mai rendszerben is megfigyelhetünk arisztokratikus elemeket.$0$0$0$0$0Az arisztokrácia tehát valójában a hierarchikusan tagolt csoport legfelsőbb rétege.$0$0$0$0$0Szókratész azt az államformát értette arisztokrácia fogalma alatt, ahol az a középréteg uralkodik, akik minden állampolgári kötelezettségüknek maximálisan eleget tesznek. Úgy látta, az uralkodáshoz való érzék egyáltalán nem vagyonspecifikus, sokkal fontosabbak az olyan egyéni értékek, mint az erkölcsi nívó és a politikai erény. Azt vallotta, hogy a különböző kvalitások nem oszlanak meg egyenlően a társadalom tagjai között, így vezető szerepkörre csak az alkalmas, aki az adott közegben a lehető legnagyobb bölcsességgel rendelkezik. Bár maga semmilyen konkrét politikai irányvonalat nem követett, a peloponészoszi háborúk idején mégis az arisztokrata pártot erősítette.$0$0$0$0$0Mai értelembe vetten az arisztokrácia kifejezést az olyan társadalmi osztályok és kasztok megnevezésére használják, melynek leglényegesebb momentuma az adott csoportba való születés és a neveltetés. A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül jelent ez egyet az anyagi jóléttel. Az „arisztokratikus” melléknév mára pejoratív kifejezés, mely a nem túl hízelgő „nemeskedő” szinonimájává vált.$0$0$0$0$0Bizonyos szempontból arisztokráciának tekinthetjük az olyan monarchiákat is, amelyekben a jogalkotók körét félreérthetetlenül a nemesség alkotja. $0$0$0$0$0A szocialista tanok az arisztokráciát az egyenlőtlenség egyik fő formájának, így forradalmi eszközökkel elsöprendőnek tartják. A diktatúrák általánossá válásának köszönhetően csökken az arisztokrácia; több demokratikus országban betiltották az arisztokrácia nemesi címeinek használatát. $0$0$0$0$0Hazánkban az 1947. évi IV. törvényben rendelkeztek az egyes rangok és címek megszüntetéséről. Ennek értelmében minden magyar nemesi és főnemesi rang megszűnt, a használatát pedig betiltották. $0$0$0$0$0A legelső teljes egészében fennmaradt, átfogó államelméleti mű Platón nevéhez fűződik, melyet az athéni demokrácia válsága idején jegyzett le. Politikai ideológiáinak kifejtésekor egy fiktív városállamról írt, ahol a mérték az igazságosság, a cél pedig az erényes élet. Minden létező államformát annak tükrében vizsgált, mennyi közös vonást mutat az ideális városállammal. $0$0$0$0$0Államelméletének alapja a párhuzam az egyénnel – eszerint mind az állam, mind az emberi lélek három részre osztható. A filozófusok rendje az uralkodó rend, hiszen csak a legbölcsebbek alkalmasak arra, hogy vezessék az államot. A katonák osztályának feladata, hogy fenntartsák az állam rendjét, és biztosítsák annak külső és belső védelmét. A földművesek rétegét alkotja a többi polgár, akik a közösség ellátásán dolgoznak. $0$0$0$0$0Megkülönböztetett helyes és helytelen államformákat. Négy, általa rossznak gondolt államformát taglal részletesen, ezek a timokrácia, az oligarchia, a demokrácia és a türannisz. A helyes államforma az, amiben az ész uralkodik, ez pedig csak egy királyságban vagy arisztokráciában valósulhat meg. Hogy a kettő közül melyik a jobb, azt az dönti el, hány kiemelkedő államférfi található a vezetőségben. Mivel tehát a szellemileg és erkölcsileg legjobbak uralmáról van szó, ez lehet a létező legjobb megoldás a nép szempontjából, ezért ezt tartja a „második legjobb államnak” saját, fiktív állama után.$0$0$0$0$0Arisztotelész az állam meghatározásakor abból indult ki, hogy valójában az állam korábban létezett, mint az egyén vagy a család, így az egyes egyén saját célját csak az állam keretei között érheti el ténylegesen. Az ember ugyanis zóon politikon, aki arra hivatott, hogy közösséget alkosson. Az állam tehát nem más, mint szabad emberek összessége, mely megadja tagjainak mindazt, ami az élethez szükségeltetik, ezzel felismerve annak természetszerűségét.$0$0$0$0$0A társadalomban levő hierarchiát is annak tudta be, hogy a természeti képességek miként oszlottak meg az emberek között, ilyen formán jogszerűnek tartotta a rabszolgatartás intézményét is. $0$0Az ókori államelmélet legnagyobb mesterének tekintik, aki mesteréhez, Platónhoz hasonlóan elkészítette a maga államtipizációját, azzal a különbséggel, hogy Arisztotelész a tökéletes államnak azt a fajtáját kereste, amely a földön is megvalósítható. $0$0$0$0$0A kategorizálásnál két fő szempontot vett figyelembe: hány ember rendelkezik hatalommal a közösség tagjai, illetve a hatalmat gyakorlókat milyen érdekek motiválják. Helytelennek tartja a türanniszt, az oligarchiát illetve a demokráciát, helyesnek pedig a politeiát, a basileiát (királyság), és az arisztokráciát. $0$0$0$0$0Az arisztokrácia hasonlít a királysághoz, azzal a különbséggel, hogy itt a hatalmat nem egy fő, hanem egy komplett csoport gyakorolja. Közöttük az erény a mérték, ennek megfelelően pedig a legrátermettebbek töltenek be politikai szerepköröket. Igazságos is, hisz nem egy, hanem több ember tölt be vezető szerepet, ráadásul olyanok, akik szem előtt tartják a közérdekeket is. Azt azonban ő is felismerte, hogy az arisztokrácia könnyedén csaphat át oligarchiába, (szélsőséges esetben akár plutokráciába is) a helytelen államformák közé tartozik, hiszen ők – leggazdagabb polgárok lévén – csak saját érdekeiket tartják szem előtt.$0$0$0$0$0Ezzel együtt is ezt tartotta az eszményi államnak, hiszen a vezetés az elit elitjéé lenne. Úgy látta, az arisztokrácia csak egy olyan államban valósítható meg, ahol az állampolgárok sem földműveléssel, sem iparral nem foglalkoznának, ott is csak sajátos, tudatos nevelés mellett; azt vallotta, hogy a különböző politikai szerepkörök taníthatóak. Bár nagy tisztelettel nézett a spártaiak ilyen irányultságú nevelésére, maga sem hitt abban, hogy az ilyen típusú arisztokrácia megvalósítható lenne. Tehát az, hogy a vezetők a különböző közösségi erényekben kiváló egyének legyenek, az csak egy arisztokráciával vegyes államformában képzelhető el.$0

Kiadás kelte: január 16, 2009

Értékelje ezt a kivonatot. :