Wason 4 kártya feladata és változatai
> A következtetés vizsgálatának talán leghíresebb kísérlete.
> Kellékek: 4 kártya, melyek egyik oldalán betű, másikon szám van.
> Szabály: Ha az egyik oldalon magánhangzó van, a másikon páros számnak kell lennie.
> A kártyák:
4
7
E
K
> Helyes megoldás: E és 7
Változatok:
åAlkoholos: A kártya egyik oldalán a személy kora szerepel, a másikon pedig, hogy mit iszik. A szabály à Ha alkoholt iszik, 18 évesnél idősebb.
Utazós: A kártya egyik oldalán az szerepel, hogy a személy hova utazik, a másikon az, hogy mivel. Szabály à Ha Visegrádra megy, autóval utazik.
'' Izzós: A kártya egyik oldalán az szerepel, hogy az égő összetört-e, a másikon pedig az, hogy az izzót a gyártás során hány fokra hevítették fel.
A feladat szövegétől függően a kísérleti személyek más- más választ adtak ugyanarra a kérdésre.
Elméletek
A konkrét feladatot könnyebb megoldani, mint az absztraktat. /Ezért könnyebb az alkoholos feladattal boldogulni./
Az ismerős feladat megoldása könnyebb, mint az ismeretlené. /A szám-betű helyzettel előzőleg nem találkozhattunk./
Evans szerint a személyek azokat a kártyákat fordítják meg, melyek szerepelnek a szabályban.
A feladat megoldását pragmatikus sémák vezérlik, melyeket a konkrét helyzet aktivál, s melyeket tanulás során sajátítunk el. /Cheng és Holyoak/
Szociális szerződés elmélete /Cosmides és Tooby/: Az evolúció során olyan feladatspecifikus következtetési mechanizmusok jöttek létre, melyek segítik a csalók kiszűrését. Ezek szerint az alkoholos feladat azért könnyebb, mert az evolúció felkészített minket az ilyen, szociális jellegű helyzetekre. /Az eljárások velünk születettek. /
Újabb eredmények
Jelentés, megértés, probléma reprezentáció
3 vizsgálata Wason-feladattal kapcsolatban:
1. A klasszikus vizsgálatban a kísérleti személyeknek a feladat különböző változatait adják, s a csoportok közti különbségekből próbálják kideríteni, hogy mi történhetett a feladat megoldása közben. Krajcsi vizsgálatában néhány bizonytalan következtetést próbált kiküszöbölni.
A feladat során a személyek a kártya mindkét oldalát látták, s így kellett eldönteniük, hogy megsérti-e a szabályt. Ezzel azt akarták ellenőrizni, hogy értik-e a feladat kulcsmondatát.
Eredmények: A személyek a feladat különböző változatainak különböző logikai struktúrát tulajdonítottak. Az alkoholos és az utazós feladatot úgy értelmezték, ahogy azt a kutatók elvárták, a kártyás és az izzós feladatnál azonban ez esetben is hibák adódtak. à A feltételes állítást többféle módon lehet értelmezni.
A vizsgálat másik eredménye: az egyetemista kísérleti személyek között az eredmények alapján 2 csoport alakult ki:
a) Formális képzésben részesültek /matematika, programozás, fizika, stb./
b) Formális képzésben nem részesültek /bölcsészek, földrajz szakosok, stb./
A két csoport más- más stratégiát használt a megoldáshoz. Az 1. csoport általában kondícionálisnak értelmezte a ha-akkor típusú mondatokat /a formára támaszkodtak/, míg a másik csoport a kontextusra figyelt /középpontban a tartalom/.
∑: A feladat szövegezéséből eredő különbségek alátámasztják a csalás detekció elméletét, a formális- nem formális csoport közti különbségek azonban ellent mondanak Cosmidesék elképzelésének, hiszen itt a különbség tanult és nem veleszületett.
2. Woo-kyong Ahn és L. M. Graham a feladat különböző változatait adták a k. személyeknek, és a megoldásokból következtettek a reprezentációra. A feladathelyzetet azonban részletesebben adták meg: világossá tették, hogy melyek a szükséges és elégséges feltételek. Ebben az esetben mindenki hibátlanul oldotta meg a feladot. Ahn és Graham kritizálja Gigenrenzer és Hug vizsgálatát, akik a perspektíva-eltolódás jelenségét fedezték fel. Szerintük a feladatban az is meghatározó, hogy a személy melyik szereplő helyébe képzeli magát./ pl.: alkalmazott, munkaadó/
3. Margolis kutatásában ún. „csökkentett sorozatot” használt: Kevesebb kártyát tett a kísérleti személyek elé. A kártyák variálásával változtak a megoldások, mert a feladat így ismét nem egyértelmű.
Az álláspontokban az a közös, hogy mindannyian a feladat reprezentációjának szerepét hangsúlyozzák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kísérleti személyek azért oldották meg sokféle módon a feladatot, mert az pontatlan és homályos volt, így a kísérleti személyeknek gyakran a kontextusra kellett hagyatkozniuk. Úgy tűnik tehát, hogy nem a csalás detekció számít, hanem az érthetőség: A csalással kapcsolatos feladatok könnyebben érthetőek, így megoldásuk is eredményesebb.
Idegtudományi adalékok
A következtetés idegi hátterének kutatása nemrég kezdődött, így a témában még sok a kérdés.
Wharton és Grafman(1998): Bal agyféltekeàtartalomfüggetlen /személyes jellegű, olyan, amivel már találkoztunk / feladatok megoldása
Jobb féltekeàtartalomfüggő feladatok
Goel és mtsai: PET vizsgálat
3 csoport: 1. deduktív következtetéseket hajtottak végre
2. induktív következtetések
3. nem következtetéses feladat
Σ: A deduktív következtetésnél a bal agyfélte inferior frontalis és superior occipitalis része aktiválódik, míg induktívnál a bal félteke frontális lebenye, superior occipitalis és inferior temporalis része aktiválódik. àA nem személyes feladatok megoldásában a bal félteke játszik szerepet.
Golding vizsgálatában agysérülteknek kellett megoldani a Wason- teszt absztrakt változatát- Ha ép a bal féltekéjük, helyesen oldották meg a feladatokat, ha sérült, akkor nem. Itt azonban az derült ki, hogy alapesetben a jobb félteke aktív.
Adolphs vizsgálatában ventromediális frontális sérülteket vizsgált, akiknek személyes jellegű és absztrakt feladatot adott. Az egészséges személyek absztrakt feladatban rosszul teljesítenek, míg az ismerős feladatban jól. A VM sérültek mindkét feladatban ugyanolyan teljesítményt mutattak--- Szerintük a VM területek felelősek a szociális helyzetekben való döntésekért.
Cosmidesék újabb elképzelése
A konkrét szociális szerződés-elmélet nem tartható az azóta elvégzett kísérletek eredményei miatt.
Fiddick: Sperberg relevanciaelméletének cáfolata /Diskurzusok követésére specializálódott agyi modul, mely módosítja a meglévő attitűdöketà Ez a modul értelmezi a Wason-tesztet is./
A kísérletek azt mutatják, hogy vannak helyzetek, amikor a tartalomspecifikus, evolúciósan kialakult mechanizmusok működnek./ Területáltalános stratégiát csak akkor használunk, ha nincs rá területspecifikus./
Σ: Különféle feladatokat más rendszerekkel oldunk meg, s egyes rendszereknek kiemelt szerepük van.
További összefoglalók a következőről Velünkszületettt csalásdetektor?