Maga a
stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté.
Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Selye
kutatásai voltak az elsők, melyek a
pszihé és a
test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálgatni.
A stressz
Tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. A
stressz nem egyszerű betegség, hanem egy
betegségsorozat elindítója.
Okozója a rohanó életformánk, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Minden egy célt szolgál: a pénzköltést. A pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. A munkánk azonban a legtöbbször mozgásszegény, monoton, túlhajszolt. Idegileg kimerítő. Az állandósult stressz hatására megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.
A stressz folyamata Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az
immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás. Selye János szerint a
stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
Értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a
testi és lelki rendszer viaskodik.
Eredményt, amit előidézett a személyiségben.
A stresszre adott leggyakoribb válaszok:
a szorongás: bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, testi izgalmi tünetet létrehozó állapot, amely kártékony. A pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.
a félelem: gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.
a harag: amely agresszióhoz vezet, valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
A stressz következményei:
Öregít
Felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát a nagy dózisú stressz. Egy vizsgálat szerint az állandó stressz alatt élők tíz évet öregedtek.
Összeomláshoz vezethet A stressz agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy nehéz munkanap után
miért viselkednek sokan gorombán a családjukkal, és arra is, milyen mechanizmussal szül az erőszak erőszakot.
Hatással van egészségünkre A kutatók szerint nem véletlen, hogy megbetegszünk. A stressz
lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz. A stresszkeltő tényezőkhöz való alkalmazkodás kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A kialakuló ún.
pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak. Ha a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük, a fásultság
depresszióba csaphat. A lelki betegségek közvetetten okoznak
szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb..
A másik terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz: az
immunrendszer. Jelentkezhet
influenza és
allergia. Amikor az ember ideges, akkor az energiája a feszültségre, félelemre, az idegfeszültséget, szorongást okozó, beszűkölt gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiájából.
Mit tehetünk akkor a stressz ellen?
Mindenkinek a figyelmebe szeretném ajánlani Selye János: Stressz distressz nélkül című könyvét! Hasznos olvasást kívánok!
Selye János: Stressz distressz nélkül
(könyvismertető)
„A stressz az élet sava-borsa." - mondja Selye professzor. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk.
Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt, vagy a modern társadalom annyi más betegségét? Ezekre és a testi és szellemi egészség sok más, fontos kérdéseire ad megnyugtató választ ebben a művében Selye János. Félévszázados biológiai kutatómunkájának tanúlságait alkalmazza az emberre, megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad a káros stressz - a distressz - elkerülésére. Megmondja, mit tegyünk, ha megoldhatatlan kérdéssel állunk szemben, miért veszélyes a halogatás, és hogy miért okoz a halogatás distresszt.
További összefoglalók a következőről Selye János stressz fogalma, annak folyamata és hatása napjainkban