1. Szociális tanulás és kondicionálás Hangsúly a viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóin.
(ld.
Bandura)
Operáns
kondicionálás · Büntetések és jutalmak hatása a viselkedésre (megerősítések) tapasztalat, megfigyeléses tanulás és a következmények megjegyzése által.
·
Generalizáció: ugyanarra a válaszra sok különböző helyzetben megerősítést, jutalmat kapott, akkor a válasz (vagyis a speciális viselkedés) sokféle helyzetben meg fog jelenni
Klasszikus kondicionálás
· Az érzelmek magyarázatában használjuk: bűntudat, szorongás. A viselkedés a büntetés feltétlen ingerével feltételes ingerré kapcsolódik össze, a szorongás pedig a reá adott feltételes válasz. A klasszikus kondicionálás a szorongás belső forrása.
Kognitív változók
·
Bandura szociális kognitív elmélete, melyben egyfajta kölcsönös meghatározottságot hangsúlyoz, mikor is a viselkedés külső és belső meghatározói rendszert alkotnak és együttesen befolyásolják a viselkedést és egymást.
Egyéni különbségek
· A szociális tanuláselmélet nem sok figyelmet szentel az egyéni különbségeknek, bár
Mischel megkísérelte ezeket rendszerbe foglalni az alábbi kognitív változók bevezetésével:
kompetencia, kódolási stratégia, elvárások, szubjektív érték, önszabályozó rendszerek és tervek
2. Kutatási módszerek
· gyermekek játékának rögzítése billentyűzet nyomógombjaival
· agresszív gyerekek és családtagjai közötti interakciók rögzítése
· magasságtól való félelem mérése tűzlétrára való felmászással, tetőteraszon autószámolás
· önmegfigyelés: naplókészítés, és ha szól a személyhívó kérdőív kitöltése
· elvárások mérése (meg tudnának-e oldani egy helyzetet a szívrohamosok), érzelmi reakció mérése
3. A konzisztenciaparadoxon A szociális tanuláselmélet megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az emberek különböző helyzetekben konzisztensen viselkednek (ld.
Hartshorne és
May vizsgálata, melyben a különböző szituációkban tanusított viselkedések közti korrelációt mérték (igen alacsony korrelációkat kaptak, 0,23-30))
A paradoxon a következő: intuícióink szerint az egyének konzisztensek, a vizsgálatok szerint pedig nem. Mi akkor a valóság?
Az aggregációs megoldás
· Pontosabb képet kaphatunk a személyiségről, ha ugyanannak a vonásnak többfajta viselkedéses mutatóját kombináljuk vizsgálatainkban (pl. intelligenciatesztek). Így a korrelációs értékek is magasabbak lesznek.
· Ez a módszer a vonások időbeli stabilitásának bemutatására is alkalmazható.
A személycentrikus megoldás
· Eszerint intuíciónk jobban megragadja a
személyiség lényegét, mint a kutatás (
Allport: a vonások egyénen belüli egyedi konfigurációja)
Az interakciós megoldás
· A viselkedés az egyén és a helyzet közötti interakció függvénye. (ld. reaktív-, evokatív-, proaktív interakció)
4. Hat érv amellett, hogy a konzisztenciára vonatkozó intuícióink hibásak
1. sztereotípiák, konzisztensre pótoljuk
2. külső állandóság = belső állandóság
3. velünk mindig ugyanúgy viselkednek
4. alapvető attribúciós hiba
5. gyakran látjuk egy helyzetben = sokszor látjuk különböző helyzetben (bemondó)
6. a nyelv vonáscentrikus
5. A személyiség behaviorista ábrázolása A személyiség: determinált, sem jó sem gonosz, aktuális körülmények hatása alakíja, módosítható, mégis passzív, külső erők formálják.
6. A behaviorista megközelítés értékelése Pozitívum:
- hozzájárul a személyiségelméletek és a klinikai pszichológia további finomodásához
- segítséget kínál a környezet és a viselkedés bonyolult kapcsolatának megértéséhez
Negatívum:
- túlhangsúlyozza a helyzeti tényezőket.