A tél közeledtével, néhányan megtapasztalják a depresszió
egy sajátos formáját, a
szezonális hangulati zavart (seasonal affective disorder - SAD). Akik érzékenyen reagálnak a rossz idő érkeztére, a
téli lehangoltság e szélsőséges formája alól a tavaszi nyári hónapok alatt nyernek megkönnyebülést.
Sok mindent nem tudunk a téli depresszióról, az biztos, súlyos tünetekkel járó, valódi betegségről
van szó.
Előfordulhat ,
hogy biológiai óránk nem tud "lépést tartani" a napirendünkkel. A téli depresszióban szenvedők számára nehézzé válik a napfény hiányához való alkalmazkodás. A
tünetek olyankor a legsúlyosabbak, amikor a nappalok a legrövidebbek.
Szezonális hangulatzavarról beszélünk, ha: - A depressziós tünetek rendszerint az őszi, téli hónapokban jelentkeznek.
- A depresszió csillapodik a tavaszi, nyári hónapokban.
- A tüntek előfordultak az előző két év során, de nem-szezonális epizódok nem voltak.
- A szezonális epizódok száma felülmúlja a nem-szezonális epizódokét.
Tünetek: -
Alvásproblémák: túl sok alvás ellenére nem ébred felfrissülten az ember, nem tud felkelni az ágyból, szüksége van a délutáni szundikálásra.
-
Túlevés: magas szénhidráttartalmú ételek, édesség, rágcsálnivaló utáni sóvárgás, mely elhízáshoz vezethet.
-
Depresszió: kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, bűnösségérzés, szorongás, a mindennapos feladatok frusztrálóvá válása.
- Családi
problémák: társaságkerülés, inderlékenység, a szexuális érdeklődés csökkenése, érzelemszegénység.
-
Testi tünetek: gyakorta előforduló ízületi vagy hasi bántalmak, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése.
-
Viselkedési problémák.
Ki veszélyeztetett? A fiatalok, nők vannak a leginkább kitéve szezonális hangulati zavaroknak, de a betegség bárkit elérhet. A lakóhely földrajzi elhelyezkedése fontos: az egyenlítőtől távolodva nő a betegség előfordulási gyakorisága. Észak-Európában, Amerika északi részén élők 10%-a küzd enyhébb, 2%-a súlyos tünetektől.
Mi okozhatja? Ami biztos: a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak, ezeket még nem ismerjük pontosan.
Az elmúlt években az idegsejtek egy csoportját, a suprachiasmatic nucleus-t (SCN) azonosították a biológiai óra, az alvás-ébrenlét ciklus esetleges irányítójaként. Ez az idegsejt csoport a látórendszer egyik részéhez közel található,
és feltételezik, hogy e pozíció révén hangolja össze a külső fényviszonyok változásait belső világunkkal. Az SCN a fényviszonyokról nyert információt bonyolult útvonalon egy kicsi mirigyhez, a tobozmirigyhez szállítja, amely a melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel és kerül a véráramba.
Sötétben növekszik tehát a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt.
Vizsgálatok szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin, melynek termelését a napfény gátolja, a véráramba kerüljön, a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért a megemelkedett melatonin szint felelhet.
A modern életmód következtében lecsökkent a napfényadagunk, az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények, a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre. A természetes napfényben megtalálható különféle fények nagy része hiányzik a neonfényből (mesterséges fény annál több kárt okoz, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára), mely a legtöbb iskola és iroda fényforrása napjainkban.
Kezelhető? Az enyhébb tüneteken segíthet, ha nappal több időt töltünk a szabadban, megpróbáljuk úgy átrendezni lakásunkat, irodánkat, hogy több természetes fényt kapjanak. Érdemes mozgással, sétával, kocogással kihasználni a szebb téli napokat. Egy vizsgálatban azt találták, hogy egy óra séta a téli napsütésben ugyanolyan hatásos volt, mint két és fél óra fényterápia.
A fényterápia, melyhez speciális, nap fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpákra (2500-10 000 lux) van szükség, hatásos lehet súlyosabb tüneteknél is. A mesterséges színes fény, a napfényhez hasonlóan, gátló hatással van a melatonintermelésre.
Ha a fényterápia nem segít, gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. Nyáron nem javasolt a gyógyszerszedés, ám a súlyos szezonális megbetegedésben szenvedőknek azt tanácsolják, ősszel kezdjék újra a gyógyszerszedést, megelőző jelleggel.
Kulturális hatások A téli ünnepek, Karácsony, szilveszter környékén, minden azt sugallja, hogy meleg hangulatban "kell" töltenünk ezeket a napokat, jó vacsorák, szép ajándékok közt, mint egy karácsonyi dalban. Mindez felerősítheti a tüneteket azoknál, akiknek nincs módjuk másokkal ünnepelni. Vannak, akik ezeket a hatásokat: az egyedüllét felerősödött tudatából fakadó szomorúságot tartják a depresszió kiváltójának.
A Karácsony és a zsidó örömünnep, a Chanuka nem véletlenül a ''fény ünnepei''. Vannak, akik úgy tartják, e kultúrák közt megfigyelhető egybeesések arra utalnak: az ünneplés ürügyén való együttlét és az otthonok, utcák fénybe öltöztetése a "lélek felmelegítését" segítik a legsötétebb napokon.
Tippek az elkerüléséhez - Figyelje hangulatát ! Ha észreveszi, hogy gyengül a nyár elmúltával, próbáljon megelőző "intézkedéseket" tenni.
- Tervezzen aktív elfoglaltságokat az ősz elején!
- Próbáljon sok időt természetes fényben, a a szabadban tölteni. A szürke napokon használjon több fényt otthonában !
- A legfontosabb: ha úgy érzi, "süllyed" és nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, és ne próbálja elrejteni érzéseit! Kérjen segítséget szakembertől: ha idén talál valamilyen megoldást, azt minden elkövetkezendő ősszel, télen használni tudja majd!
Információ a fényterápiáról - A fényterápia olyan kezelést takar, amikor a beteg egy speciális, színes fényt kibocsátó erős fényforrás előtt ül, naponta másfél-három órát, többnyire reggelente.
- Az időzítés és a kezelés hossza egyénenként változik.
- A fényterápia nem mindig segít, mert a depressziónak a napfényes órák számának csökkenésén kívül számos kiváltója lehet .
- Ha a néhány napos próbakezelés egy kicsit sem segít, próbáljon másfajta terápiát!
További összefoglalók a következőről Őszi, téli depresszió - A szezonális hangulati zavarról