Az egyén szubjektív élményeire összpontosít, ahogy a világot látják
Az emberek (miképpen értelmezik és értékelik életük történéseit).
1. Humanisztikus pszichológia A humanisztikus pszichológiát mint "harmadik erőt" hirdették, mely a másik két megközelítés (pszichoanalízis, behaviorizmus) előfeltevéseihez és kérdéseihez képest alternatívát kínál.
Négy alapelve: 1. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll (saját szubjektív világlátásuk, énészlelésük,önértékelésük) "
Ki vagyok én?"
2. A vizsgálódás elsődleges témái: emberi választás, kreativitás,
önmegvalósítás. (az emberek alapvető szükséglete, hogy lehetőségeiket, képességeiket kifejlesszék. A
pszichológiai egészség kritériuma a fejlődés, önmegvalósítás).
3. A kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást. (
nem a rendelkezésre álló módszerekhez tervezni a vizsgálatot)
4. A személy méltósága a legfőbb érték. (az emberek alapvetően jók, a
pszichológia célja az emberek megértése; nem viselkedésük előrejelzése, kontrollálása).
a.
Carl RogersAz ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, éretté válásra, pozitív változásra. Alapvető motiváló erő az
önmegvalósítás (késztetés a szervezet minden potenciális képességének kiteljesítésére).
Kliensközpontú terápia: mindenki megfelelő motivációval, képességgel bír a változásra. A terapeuta szerepe tükörként viselkedni.
Személyiségelméletének központi fogalma az
énfogalom (self-concept). ("Mi vagyok én", "Mit tehetek").
Az énfogalom a világ észlelését és a viselkedést is befolyásolja, azonban nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Az énfogalommal nem konzisztens élmények és érzések tudatba kerülése gátlódik. Az énfogalom és a valóság közti szakadék alkalmazkodási zavarokhoz vezet (az elhárítás összeomlik, szorongás, emócionális zavarok).
Elméletének másik fontos tényezője az
énideál ("Milyenek szeretnénk lenni") Boldogság = az énideál és a reális énkép egymáshoz közel van.
Rogers szerint az emberek akkor egészségesebbek, ha
feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesülnek.
A valódi és az ideális én összeillésének mérése
Q-rendezéses eljárással történik (a módszer részletes ismertetését l. a könyvben).
b.
Abraham MaslowElégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméletével, ezért kidolgozta sajátját: a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (
szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől komplex pszichológiai motivációkig terjed (l. az ábrát a könyvben). Az egyik szinten levő szükségleteket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a magasabb szintre léphessünk. A legmagasabb szintű motívum az
önmegvalósítás (csak azt követően valósítható meg, miután minden más szükséglet kielégülést nyert).
Célként tűzte maga elé az önmegvalósító emberek vizsgálatát (Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt)
Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait
csúcsélménynek nevezi (jellemzője a boldogság és kielégültség), mely változó intenzitással és különböző kontextusokban jelenhet meg.
2.
A személyes konstruktumok elmélete
·
George Kelly a személyiség működésében a kognitív folyamatokat központi szerepbe helyezte. A
személyes konstruktumok elmélete kognitívabb szemszögből közelít az egyén fenomenológiájához. A pszichológus célja azon dimenziók felfedezése, melyeket az emberek önmaguk és társas világuk értelmezésére használnak, ezek az egyének
személyes konstruktumai. Az egyének, mint intuitív tudósok, hipotéziseket alakítanak ki és ellenőriznek, kategorizálják, értelmezik önmagukat és világukat.
· Terápiáiban a szerepjátszás technikáját alkalmazta és az egyének személyes konstruktumainak feltárására kidolgozta a Kelly-féle
szereprepertoár-tesztet (példát l. a könyvben, fontos: a kosntruktum-kontraszt pároknak nem kell logikailag ellentétesnek lenniük!)
3. A személyiség fenomenológiai ábrázolása
· Az egyén saját szerepét emelik ki sorsának meghatározásában és alakításában (determinizmus jelentősége csökken).
· Az emberek alapvetően jók, fejlődésre és önmegvalósításra törekszenek, változásra képesek, aktívak.
· A pszichológiai egészségfolyamat, nem pedig végállapot.
· A humanisztikus megközelítés a radikális politikának nyújt támogatást (egyenlő jogokért harcoló mozgalmak pl. nők és homoszexuálisok).
4. A fenomenológiai megközelítés értékelése
· + visszahozza az egyéni élményt a személyiségkutatásba; az emberi természet pozitív, optimista szemléletét hangsúlyozza; eredeti módszereket hoznak a pszichológiai vizsgálatok körébe (az énfogalom és a személyes konstruktumok vizsgálatára)
· - a humanisztikus állítások mellett felhozott bizonyítékok minősége megkérdőjelezhető; Rogers és Kelly is egészséges emberek, egyetemisták megfigyelésére alapozták elméleteiket (fiatal, jól működő emberek); az a pszichológia, mely az egyéni önmegvalósítást az értékhierarchia csúcsára emeli, túlságosan is egybevág az amerikai ideológiával, néhány kritikus az "önzés szentesítésének" véli (az önzetlenség, altruizmus hiányzik a szükséglethierarchiából).
További összefoglalók a következőről A személyiség fenomenológiai megközelítése