Ez a könyvecske első sorban azoknak szól, akiknek
feladata a hit továbbadása. papoknak, hitoktatóknak. Node kinek
nem feladata a hit továbbadása? A missziós parancs minden tanítványnak szól, így minden hívő feladata a másikat hitre segíteni. Ez azonban nem egyzserű. Nem elég ajtóstul rontani a házba. A szerző, a nagy tapasztalattal rendelkező jezsuta atya arra tanít minket, hogy
ne a
saját mondandónkat erőszakoljuk rá a másikra, hanem először ismerjük meg a másikat, majd abban segítsük, hogy ő maga jusson hitre, ne pedig
mi próbáljuk belegyömöszölni a hitet. Ennek alapja a másik felé való teljes nyitottság, tisztelet, elfogadás - szeretet. Amíg ez hiányzik, addig csupán önmagunkra, saját élmányeinkre, véleményünkre, hitünkre figyelünk, nem a másikra és nem Istenre. Ha azonban magunk a háttérben maradunk, és valóban csak a másik emberre figyelünk, akkor ráérzünk arra, mire van szüksége ahhoz, hogy
önmaga elinduljon vagy tovább haladjon
az isten felé vezető úton. Mert fontos, hogy önmaga haladjon, ne mi erőltessük, az önmaga útját járja, ne a miénket. Az ehhez való segítségnyújtáshoz ad eligazítást Jálics aty könyve hiteles és érző módon, saját korábbi hibáival és fejlődésével is megismertetve minket.
További összefoglalók a következőről Testvéreink hite