Az érzelmi intelligencia és fejlesztése
EQ = érzelmi kvóciens
Daniel Goleman: Érzelmi Intelligencia. Háttér Kiadó
Bp.,1995.
¨SIKER
= érzelmeink megértése, szabályozása.
¨Definíciói:
·
Salovey és Mayer(1990) ®
4 képesség az érzelmek és az érzelmi
információk
felhasználására.
·
Goleman ® képességek,
motivációs
tényezők, és
személyiségjegyek elegye.
® 5 lényeges eleme van.
Az EQ összetevői
1. Nyelvi (linguistic)
2. Logikai – matematikai (logical-mathematical)
3. Zenei (musical)
4. Térbeli (spatial)
5. Testi – kinesztikus (bodily-kinesthetic)
6. Természeti (naturalist)
7. Interperszonális (interpersonal) ® képesség mások hangulatának,
motivációinak, céljainak felismerésére
8. Intraperszonális (intrapersonal) ® képesség saját gondolataink,
érzéseink észlelésére, felhasználására
9. Egzisztenciális/transzperszonális intelligencia
Az érzelmi
intelligencia modelljei
Képességmodellek (ability models): EQ az érzelmek
feldolgozásával kapcsolatos mentális képességek összessége. ® Pl.: Mayer és Salovey modellje
Vegyes modellek (mixed models):
az érzelmi intelligenciát érzelmekkel kapcsolatos képességek,
személyiségvonások és hajlamok keverékeként definiálják. ® Pl.: Bar – On modellje
EQ – feltételei
1. Érzelmeink
kezelése = észlelés + kifejezés
® arc,
zene, absztrakt forma
2. Problémamegoldás,
döntéshozatal = érzelmeink mozgósítása
3. Érzelmek és üzeneteinek megértése = okok felismerése ® Pl.:
idegesség, szorongás
4. Érzelmek irányítása, szabályozása
Önszabályozás: képesség, amely lehetővé teszi, hogy
kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat,
erőforrásainkat.
Az érzelmi
kompetencia szerkezete Goleman alapján
n
Személyes (egyéni) kompetenciák
Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat.
n
Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret
n
Érzelmek kezelése, önszabályozás
n
Motiváció
n
Szociális kompetenciák
Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak
szerepet
n
Mások érzelmeinek felismerése, empátia
n
Kapcsolatirányító képesség
Érzelmileg
alkalmatlan szülői nevelési stílus
¨ Az érzelmek tökéletes semmibevétele ®
„Majd elmúlik!”
¨ Túlzott engedékenység ®
Rögtön elegyengetnek mindent.
„Ne sírj, veszek
neked cukorkát!”
¨ A gyerek
érzelmeinek lenézése, rosszallása ®
Megtiltják az
érzelmek megélését.
„Még
visszabeszélsz?”
Gyermekek szociális
kompetenciája
¨ Felhívni magára a felnőttek figyelmét!
¨ Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket!
¨ Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése!
¨ Vezetés, követés, utánzás képessége!
¨ Teljesítmény
feletti büszkeség!
¨ Interakciók száma, milyensége
Hiányos érzelmi
nevelés következményei
1. Visszahúzódás, társas problémák
2. Szorongás, depresszió
3. Figyelem és gondolkodási problémák
4. Bűnözés, agresszió
5. Nárcizmus – egoizmus
6. Nemi identitási problémák
Iskolaérettség
1. Önbizalom
2. Kíváncsiság
3. Céltudatosság
4. Önkontroll
5. Társas kapcsolódás képessége
6. Kommunikációs érzék
7. Együttműködés
EQ fejlesztése
5 fő területe:
¨ Éntudatosság
fokozása ® tisztában legyünk saját határainkkal.
¨ Önszabályozás
elsajátítása ® képesek legyünk uralkodni negatív érzelmeinken,
megbízhatóak, rugalmasak és találékonyak legyünk.
¨ Motiváltság
fokozása ® mozgósítani tudjuk energiáinkat a cél elérése
érdekében.
¨ Empátiás készség erősítése ®
képesek legyünk kiigazodni mások érzelemvilágában, és ezt a képességünket fel
tudjuk használni mások fejlesztésére.
¨ Társas készségek fejlesztése ®
másokkal jó kapcsolatokat alakíthassunk ki.
Az EQ fejlesztésének feltételei
· Az intézmény tanulói közössége legyen
együttműködő. Tanár
– Diák –Szülő!
· A felnőttek ismerjék saját EQ szintjüket.
Önképzés ®
esetmegbeszélés ® szupervízió
Hogyan fejleszthető
az EQ?
¨ Amatőr módon is fejleszthető ®
meghallgatom a
másikat, és
beleélem magam a helyzetébe! Empátia!
¨ Értékeljék a szülők, ha a gyerek szociálisan éretten
viselkedik!
¨ Segítse a pedagógus, hogy a gyerekek odafigyeljenek
egymásra!
¨ Modellnyújtás
(Nagy a pedagógus felelőssége!)
¨ Vállalatoknál, cégeknél tréningekkel fejlesztik az EQ-t
Tréning: Csoportos tanulási
forma, melyben
túlnyomórészt
a gyakorlásé a főszerep.
·
A tréningprogramok során az idő mintegy 15-20 %-át
teszik ki előadások,
elméleti blokkok, a többi interaktív
tanulás (Pl.:
kiscsoportos feladatmegoldás, brain
storming,
szerepjáték, szituációs gyakorlat,szimulációs
játék, stb.).
¨
Szociális problémamegoldásra az élet minden területén szükség van!
¨ Szerepjáték/szerepcsere®
drámajátékok
¨
Történetek megbeszélése
Fejlesztési
lehetőségek
Szituációs játék –
szerepjáték:
¨
hétköznapi élethelyzetek megjelenítése.
¨
témához igazítva (pl. Cégeknél, értékesítés, vezetői
ismeretek, stb.)
¨
résztvevők színházszerűen életre keltik a megadott
rövid
¨
párbeszédes szituációt. semleges visszacsatolásra (ld.
Feed back)képet
kapnak a rutinszerűen alkalmazott
tudásuk és
módszereik hatásfokáról egy "külső„
szemüvegen
keresztül.
Szociális kompetencia
fejlesztése a tanórákon
Iskolában proszociális viselkedés: korrektség, tisztesség,
felelősség, megbízhatóság, kötelességtudat, tolerancia,
szolidaritás, megérés, segítőkészség
n
Együttműködés
n
Szabálytartás
n
Önfegyelem
n
Önismeret
n
Stressz tűrés
n
Versengés
n
Tolerancia
n
Stresszkezelés ® testgyakorlatok,
légzőgyakorlatok, irányított kreativitást, fantáziát serkentő gyakorlatok.
Pl.:Rajzold le!
Relaxációs
módszerek ®
Pl.:tesi óra, osztf. óra
n
Az emberi érzelmi különbözőségek tudatosítása,
nyíltság megbecsülése. Pl. papírra írja fel mindenki a becenevét,
tárgy-szimbólum, állat, növény.
Minden
korosztálynál elvégezhető. ® empátia
n
Kommunikációs gyakorlatok
n
Konfliktusmegoldás: „Face to face!” Panaszláda
az osztályteremben.
A tanár, a gyermek és
a szülő tréningje
¨
Az első magyarországi gyermektréning AVP (2001 Debrecen) Susanna Eveson ® előzetes
fogvatartásban
lévő fiatalok részére.
¨
Az AVP módszer nemcsak gyermek, hanem felnőtt önismereti, konfliktuskezelési
módszer.