Autizmus

Formáit az orvosi osztályozó rendszerek szerint „pervazív (áthatoló) fejlõdési zavar", az egész személyiséget érinti. A biológiai okok között megtaláljuk a genetikai tényezőket, vírusfertőzéseket, terhességi és szülési komplikációkat. A felsoroltak bármelyike okozhat olyan finom agyi károsodást, ami az autizmushoz vezet. Általában veleszületett, értékelhetõ tüneteket csak 1,5 éves kor után találunk); Minõségi károsodás és elmaradás három területen. Wing féle triász: reciprok szociális interakciókban (pl. metakommunikáció, kölcsönösség a társkapcsolatokban, élmények megosztása); kommunikációban (mint a beszéd funkcionális használata, pl. társalgás fenntartására, beszédritmus, hangsúly, intonáció) és a játékban (változatos és spontán szerep-, ill. imitatív játék); a viselkedés, érdeklõdés, aktivitás területén (pl. sztereotip, ismétlõdõ jellegû, ill. azonossághoz való ragaszkodást tükrözõ tünetek). Az autizmus egész életen át fennáll, az életet nem rövidíti meg.  A késõbbi diagnózis a 4-5 éves kori tünetekre támaszkodik. A fejlõdés, a beszéd, orvosi módszerekkel nem befolyásolható. A legsúlyosabb tünetek (pl. alvászavar, agresszió) enyhítését átmenetileg érdemes gyógyszerekkel is megkísérelni. Jelenlegi ismereteinkkel valódi prevenció nem lehetséges.  Az autizmus gyakoriságát a klasszikus nemzetközi adatok 4-5, a modernek 15-25 tízezrelékben jelölik meg.  A fiúk 3–4-szer gyakrabban érintettek.  Az autisták 75%-ban társul értelmi és gyakran más fogyatékossággal, epilepsziával, és néhány ritkább, öröklõdõ neurológiai, ill. anyagcsere-betegséggel. ŘAz autizmus jelenségeit legátfogóbban értelmezõ pszichológiai elméletek:  „Tudatteória" (Theory of Mind, TOM) elmélet: az autista személy korlátozottan képes vagy nem képes arra, hogy saját, illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait, vágyait, szándékait) megértse, s így azokról gondolkodni tudjon. Ř Centrális koherencia-elmélet: a kívülrõl érkezõ informá- ciótömeget az autista személy nem képes vagy nem a megfelelõ szinten képes egységes egészként szemlélni, benne folyamatosan rendszert, szabályt, egységes magyarázatot keresni, ami a világ megértéséhez elen- gedhetetlenül szükséges. Ř Emócióelmélet: az autizmus hátterében az érzelmi funk- ció organikus fejlõdési zavara áll, ami miatt az egyén nem szerzi meg csecsemõ- és kisgyermekkorában a szükséges interperszonális tapasztalatokat, így nem ké- pes megfelelõen viszonyulni személyekhez és a világ- hoz, hiányzik a motivációja képességeinek használatá- hoz. Ř Az autista gyermekek képességeiknek megfelelő, egyénre szabott módszerekkel, nagyobb odafigyeléssel, a személyiség egészének figyelembevételével segíthetők a fejlődésben. Ř Intézményes keretek között ez úgy valósítható meg, hogy a gyerekek paravánnal elválasztott, külön íróasztallal rendelkező kis kuckókban tevékenykednek. A lépésről -lépésre való tanulás jelenti a megoldást. Ř A terápiás módszerek közül, a SPELL MEGKÖZELíTÉS célja, hogy megfontolt, rugalmas tantervvel áthídalják és csökkentsék az autizmusról eredő sérülés hatását a három ismert károsodott fejlődési területen. Ř A TEACCH MÓDSZER alapgondolatai az egyéni oktatás és a környezet átalakítása annak érdekében, hogy a gyermek megtanuljon tájékozódni a világban. Ř APECS FEJLESZTŐ módszer, egy képcserés kommunikációs rendszer, amely a nem beszélő és nagyon rosszul kommunikáló gyermek viselkedését normalizálja, azáltal, hogy könnyen használható eszköz. Ř A viselkedésproblémák kezelésénél nem használnak büntetést, vagy fizikai ráhatást. A leghatékonyabb eljárások gyakran magukba foglalják a viselkedést kiváltó, vagy követő események megváltoztatását. Nincs merev munkaprogram az autisták számára.  A pedagógusoknak egyrészt a gyerekek igényeinek kell megfelelniük.  A legjobb módszer, az amelyik először a spontán kommunikáció tanítására helyezi a hangsúlyt. A gyerekek számára a leghasznosabb kommunikációs rendszer jelekből, szimbólumokból leírt szavakból, fotókból és verbális kommunikációból áll.