Zenébe rejtett jelentések: bevezetés a zenepszichológiába

Stachó László, a SZTE ZMK Zeneelméleti Tanszékének egyetemi tanársegédje szerint az, hogy miért és hogyan szeretünk egy-egy zenét, tudományos kutatás tárgya lehet. Erre a feladatra vállalkozik a zenepszichológia, amely választ ad arra, hogy mi történik a fejünkben, amikor zenét hallgatunk, vagy állítunk elő.
A zene hallgatása, komponálása, illetve előadása közben valamennyien jelentéseket keresünk. A zenei élményt nem készen kapjuk: a zene megértése, megfejtése, értelmezése során keletkezik. A zenélés, zenehallgatás központi mozzanata az értelemadás, mely a zene személyes megértésén keresztül történik.
Az egyes zenékhez kétféle módon, racionális és érzelmi alapon közelítünk, e két megismerési mód a zene befogadása során egyszerre működik.
A zenében kifejezésen legalább két dolgot érthetünk: a darab megkomponálását, valamint előadását. Stachó László először ez utóbbival foglalkozott. Példákkal bizonyította, hogy kevés a kotta mechanikus, pontos lejátszása, hiszen az nem képes pontosan rögzíteni a zenét, a az előadás szükségszerűen unalmassá válik. A különböző előadóknak más és más jelentéseket kell megmutatniuk, s az egyes interpretációkban megmutatkozik a zenész egyénisége is. Ideális esetben a cél a zene szerkezetének, és az egyéni megoldások ötvözetének felmutatása. A kifejező zenei előadás empirikus kutatásával választ kaphatunk arra, hogyan és mennyire segítheti (vagy akadályozhatja) az előadóművész a hallgatót a jelentéskeresés útvesztőjében.
A következő kérdés a zeneszerzés problémája. A zeneszerzés nem más, mint zenei problémák felvetése, illetve megoldása. Ha túl kevés a zenei probléma, a darab „szószátyár”, ha viszont sok, akkor a zene ötletszerűnek tűnik. Nehéz meghúzni a határt komoly- és könnyűzene között. A komolyzene a zenei problémák megoldását helyezi előre, a könnyűzene egyszerűbb, és konzervatívabb: tonális és ritmikai értelemben ott tart, ahol a komolyzenei hagyomány jó 200-300 évvel ezelőtt. Ebből adódik, hogy tévedés modernnek tekinteni a könnyűzenét, hiszen ilyen értelemben sokkal klasszikusabb, mint a komolyzene. A könnyűzene nem csak azért „könnyebb”, mert kevesebb zenei problémát vet föl, hanem azért is, mert kevesebb asszociációs lehetőséget nyújt a komolyzenénél.(Az előadás megtekinthető a www.u-szeged.hu/mindentudas  honlapon)