<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<rss version="2.0">
<channel>
<title>Pszichológia összefoglalást a Shvoong-on</title>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/</link>
<description>A következők összefoglalói, kivonatai, áttekintései, ismertetései, feljegyzései és rövid értekezései: Pszichológia</description>
<lastBuildDate>Wed, 13 Feb 2008 22:00:00 GMT</lastBuildDate>
<item><title>Zenébe Rejtett Jelentések: Bevezetés A Zenepszichológiába</title>
<description> stach&amp;#243; l&amp;#225;szl&amp;#243;, a szte zmk zeneelm&amp;#233;leti tansz&amp;#233;k&amp;#233;nek egyetemi tan&amp;#225;rseg&amp;#233;dje szerint az, hogy mi&amp;#233;rt &amp;#233;s hogyan szeret&amp;#252;nk egy-egy zen&amp;#233;t, tudom&amp;#225;nyos kutat&amp;#225;s t&amp;#225;rgya lehet. erre a feladatra v&amp;#225;llalkozik a zenepszichol&amp;#243;gia, amely v&amp;#225;laszt ad arra, hogy mi t&amp;#246;rt&amp;#233;nik a fej&amp;#252;nkben, amikor zen&amp;#233;t hallgatunk, vagy &amp;#225;ll&amp;#237;tunk elő.  a zene hallgat&amp;#225;sa, kompon&amp;#225;l&amp;#225;sa, illetve előad&amp;#225;sa k&amp;#246;zben valamennyien jelent&amp;#233;seket keres&amp;#252;nk. a zenei</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1764858-zen%C3%A9be-rejtett-jelent%C3%A9sek-bevezet%C3%A9s-zenepszichol%C3%B3gi%C3%A1ba/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1764858-zen%C3%A9be-rejtett-jelent%C3%A9sek-bevezet%C3%A9s-zenepszichol%C3%B3gi%C3%A1ba/</guid>
<pubDate>Wed, 13 Feb 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Milyen A Személyiségzavarban Szenvedő Ember?</title>
<description> a skizofr&amp;#233;nia &amp;#233;s a konfliktusneur&amp;#243;zisok k&amp;#246;z&amp;#246;tt l&amp;#233;tezik egy betegs&amp;#233;g, amelyről az &amp;#233;rintetteken &amp;#233;s az orvosokon k&amp;#237;v&amp;#252;l ma kevesen tudnak. a neve borderline szindr&amp;#243;ma, magyarul hat&amp;#225;reseti szem&amp;#233;lyis&amp;#233;gzavar. hogyan ismerhető fel a betegs&amp;#233;g?  a borderline kifejez&amp;#233;st zilboorg nevű elmeorvos haszn&amp;#225;lta 1931-ben, a skizofr&amp;#233;nia, neur&amp;#243;zisok lelki alapjait kutatta. vizsg&amp;#225;latain&amp;#225;l arra jutott, hogy a szem&amp;#233;lyis&amp;#233;gzavarok &amp;#225;tbillennek egym&amp;#225;sba, megfigyelhető, hogy</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1760687-milyen-szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavarban-szenved%C5%91-ember/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1760687-milyen-szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavarban-szenved%C5%91-ember/</guid>
<pubDate>Tue, 05 Feb 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Emlékezet</title>
<description> az eml&amp;#233;kezet meghat&amp;#225;roz&amp;#225;sa:  - r&amp;#246;gz&amp;#237;t&amp;#233;s  - t&amp;#225;rol&amp;#225;s  - előh&amp;#237;v&amp;#225;s  a r&amp;#246;gz&amp;#237;t&amp;#233;s az eml&amp;#233;kezeti rendszerbe val&amp;#243; bev&amp;#233;s&amp;#233;sre vonatkozik, amely a szenzori&amp;#225;lis ingerl&amp;#233;stől f&amp;#252;gg.  a t&amp;#225;rol&amp;#225;s a szenzori&amp;#225;lis inform&amp;#225;ci&amp;#243; megőrz&amp;#233;s&amp;#233;nek folyamat&amp;#225;ra vonatkozik.  az előh&amp;#237;v&amp;#225;s, „kimenetel”, amely r&amp;#233;v&amp;#233;n a t&amp;#225;rolt inform&amp;#225;ci&amp;#243;kat felismerj&amp;#252;k vagy felid&amp;#233;zz&amp;#252;k.     2. az eml&amp;#233;kezet form&amp;#225;i: </description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754584-eml%C3%A9kezet/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754584-eml%C3%A9kezet/</guid>
<pubDate>Fri, 25 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Képzelet És Kreativitás</title>
<description> &amp;lt;br /&amp;gt;      a k&amp;#233;pzelet a k&amp;#233;pzeletbeli szerkeszt&amp;#233;s form&amp;#225;j&amp;#225;ban val&amp;#243;sul meg, ment&amp;#225;lis k&amp;#233;pekkel val&amp;#243; műveletek eredm&amp;#233;nyek&amp;#233;nt.    form&amp;#225;i:  - reprodukt&amp;#237;v k&amp;#233;pzelet  - kreat&amp;#237;v k&amp;#233;pzelet  - alv&amp;#225;s k&amp;#246;zbeni &amp;#225;lom  - &amp;#225;br&amp;#225;ndoz&amp;#225;s    k&amp;#233;pzelet folyamata:   - egybeolvaszt&amp;#225;s  - nagy&amp;#237;t&amp;#225;s vagy kicsiny&amp;#237;t&amp;#233;s  -</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754583-k%C3%A9pzelet-%C3%A9s-kreativit%C3%A1s/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754583-k%C3%A9pzelet-%C3%A9s-kreativit%C3%A1s/</guid>
<pubDate>Fri, 25 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Autizmus</title>
<description> form&amp;#225;it az orvosi oszt&amp;#225;lyoz&amp;#243; rendszerek szerint „pervaz&amp;#237;v (&amp;#225;thatol&amp;#243;) fejl&amp;#245;d&amp;#233;si zavar&amp;quot;, az eg&amp;#233;sz szem&amp;#233;lyis&amp;#233;get &amp;#233;rinti. a biol&amp;#243;giai okok k&amp;#246;z&amp;#246;tt megtal&amp;#225;ljuk a genetikai t&amp;#233;nyezőket, v&amp;#237;rusfertőz&amp;#233;seket, terhess&amp;#233;gi &amp;#233;s sz&amp;#252;l&amp;#233;si komplik&amp;#225;ci&amp;#243;kat. a felsoroltak b&amp;#225;rmelyike okozhat olyan finom agyi k&amp;#225;rosod&amp;#225;st, ami az autizmushoz vezet. &amp;#225;ltal&amp;#225;ban velesz&amp;#252;letett, &amp;#233;rt&amp;#233;kelhet&amp;#245; t&amp;#252;neteket csak 1,5 &amp;#233;ves kor ut&amp;#225;n tal&amp;#225;lunk); min&amp;#245;s&amp;#233;gi k&amp;#225;rosod&amp;#225;s &amp;#233;s elmarad&amp;#225;s h&amp;#225;rom ter&amp;#252;leten. wing</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754582-autizmus/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754582-autizmus/</guid>
<pubDate>Fri, 25 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Figyelem Tulajdonságai</title>
<description> 1) a figyelem terjedelme:  - a figyelem &amp;#225;tlagos terjedelme 5-7 elem  kedvezően befoly&amp;#225;solj&amp;#225;k:  &amp;amp;middot; az elemek &amp;#233;rtelmes strukur&amp;#225;kba foglal&amp;#225;sa  &amp;amp;middot; az &amp;#233;szlelendő elemek bonyolults&amp;#225;g&amp;#225;na foka  &amp;amp;middot; a szem&amp;#233;ly erőss &amp;#233;rdeklőd&amp;#233;se  &amp;amp;middot; a gyakorlat &amp;#233;s a szakmai tapasztalat    2) a figyelem tart&amp;#243;ss&amp;#225;ga:   - &amp;#243;v&amp;#243;d&amp;#225;sokn&amp;#225;l mind&amp;#246;ssze 12-15</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754575-figyelem-tulajdons%C3%A1gai/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754575-figyelem-tulajdons%C3%A1gai/</guid>
<pubDate>Fri, 25 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Hiperaktivitás</title>
<description> a hiperaktivit&amp;#225;s gyakori rendelleness&amp;#233;g, mely f&amp;#233;lrevezeti a tan&amp;#225;rt, a sz&amp;#252;lőt &amp;#233;s megakad&amp;#225;lyozza a gyereket abban, hogy olyan szinten tanuljon, amire egy&amp;#233;bk&amp;#233;nt k&amp;#233;pes lenne.   a vizsg&amp;#225;latok szerint a hiperakt&amp;#237;v gyerekek k&amp;#246;z&amp;#246;tt n&amp;#233;gyszer-&amp;#246;tsz&amp;#246;r annyi a fi&amp;#250;, mint a l&amp;#225;ny. a hiperaktivit&amp;#225;s rendszerint &amp;#246;t-hat &amp;#233;ves kort&amp;#243;l diagnosztiz&amp;#225;lhat&amp;#243;, mely a viselked&amp;#233;snek h&amp;#225;rom fő ter&amp;#252;let&amp;#233;n - a motorium, az</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754567-hiperaktivit%C3%A1s/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1754567-hiperaktivit%C3%A1s/</guid>
<pubDate>Fri, 25 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>A Nő</title>
<description> csernus imre bev&amp;#225;llalta, &amp;#233;s meg&amp;#237;rta azt a k&amp;#246;nyvet, amit eddig m&amp;#233;g senki. vajon tudjuk-e, hogy mitől nő egy nő, &amp;#233;s, vajon mitől j&amp;#243; egy nő? meg tudjuk &amp;#233;lni saj&amp;#225;t nemis&amp;#233;g&amp;#252;nk, ak&amp;#225;r f&amp;#233;rfiak vagyunk, ak&amp;#225;r nők? tudunk-e j&amp;#243; p&amp;#233;ld&amp;#225;val szolg&amp;#225;lni gyermekeinknek? j&amp;#243;l &amp;#233;rezz&amp;#252;k-e magunkat a saj&amp;#225;t bőr&amp;#252;nkben? tesz&amp;#252;nk ink&amp;#225;bb valamit az&amp;#233;rt, hogy jobbak lehess&amp;#252;nk, vagy csak az</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1752591-n%C5%91/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1752591-n%C5%91/</guid>
<pubDate>Wed, 23 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Memória- Felejtés Vagy Emlékezés?</title>
<description>   a gerincoszlopunk tetej&amp;#233;n l&amp;#233;vő, mintegy 1300 gramm s&amp;#250;ly&amp;#250;, tekerv&amp;#233;nyes sz&amp;#246;vet&amp;#225;llom&amp;#225;ny, az agy az egyik legcsod&amp;#225;latosabb emberi szerv - minden folyamatot r&amp;#246;gz&amp;#237;t, aminek tudatunk valamilyen okb&amp;#243;l figyelmet szentel. seg&amp;#237;ts&amp;#233;g&amp;#233;vel k&amp;#233;pesek vagyunk r&amp;#233;g l&amp;#225;tott-hallott dolgokra eml&amp;#233;kezni, de azt is agyunknak „k&amp;#246;sz&amp;#246;nhetj&amp;#252;k“, ha a p&amp;#225;r perccel ezelőtti esem&amp;#233;nyekre nem eml&amp;#233;ksz&amp;#252;nk.     az &amp;#225;tlagember a</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1747551-mem%C3%B3ria-felejt%C3%A9s-vagy-eml%C3%A9kez%C3%A9s/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1747551-mem%C3%B3ria-felejt%C3%A9s-vagy-eml%C3%A9kez%C3%A9s/</guid>
<pubDate>Tue, 15 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item>
<item><title>Emlékezés I. - A Memória Osztályozásai, Rövid Távú Memória</title>
<description>   i. a mem&amp;#243;ria oszt&amp;#225;lyoz&amp;#225;sai  k&amp;#243;dol&amp;#225;s, t&amp;#225;rol&amp;#225;s, előh&amp;#237;v&amp;#225;s, rtm, htm, explicit, implicit  1. az eml&amp;#233;kez&amp;#233;s h&amp;#225;rom szakasza  pszichol&amp;#243;giai megk&amp;#252;l&amp;#246;nb&amp;#246;ztet&amp;#233;s  k&amp;#243;dol&amp;#225;s -&amp;amp;gt; t&amp;#225;rol&amp;#225;s -&amp;amp;gt; előh&amp;#237;v&amp;#225;s  k&amp;#243;dol&amp;#225;s: bemenő fizikai jelek &amp;#225;talak&amp;#237;t&amp;#225;sa  t&amp;#225;rol&amp;#225;s: megőrz&amp;#233;s  előh&amp;#237;v&amp;#225;s: visszanyerni a t&amp;#225;rb&amp;#243;l  biol&amp;#243;giai alapok  pet: bal - k&amp;#243;dol&amp;#225;s, jobb - előh&amp;#237;v&amp;#225;s  2.</description>
<link>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1743846-eml%C3%A9kez%C3%A9s-i-mem%C3%B3ria-oszt%C3%A1lyoz%C3%A1sai-r%C3%B6vid/</link>
<author>support@shvoong.com</author>
<guid>http://hu.shvoong.com/social-sciences/psychology/1743846-eml%C3%A9kez%C3%A9s-i-mem%C3%B3ria-oszt%C3%A1lyoz%C3%A1sai-r%C3%B6vid/</guid>
<pubDate>Thu, 10 Jan 2008 22:00:00 GMT</pubDate></item></channel>
</rss>
