Nekünk, férfiaknak valahogy a nő fogalmához mindig
is hozzátartozott a
szoknya. Törékeny alakját hangsúlyozó, légies mozgását követő kacér ruhadarab színbolummá vált az idők folyamán.
A művészet évszázadokon át az idealizált nőalakot (ami
azért koronként változott) a kor divatjának ízléséhez igazította, néha egészen groteszk módon. Ami szinte
nem változott az a nőt, nőiesítő szoknya.
Eredete a múlt homályába vész. Hiszen a környezeti hatások (hideg vagy meleg), melyben az ősök éltek, sokszor a szükség parancsolta „divatot” követte. Így lett az eszkimók és a sivatagi nomádok uniformizált viselete egybeolvadó.
Az viszont biztos, hogy már a kezdetektől tudatosan törekedtek a nemek elkülönítésére.
Sajnálatos,
de ezáltal vált lehetővé minden kultúrában a hátrányos megkülönböztetés is!
A XVIII.-XIX. században már érezhető volt
az egyenjogúságra tett erőfeszítések hatása. Az ipari forradalom, a női munkaerő egyre szélesebb körű alkalmazása szinte előre vetítette az új eszmék megszületését.
Az új ideológiák, új szimbólumokat követeltek!
Ezek egyike, a női egyenjogúságé volt: a nadrág!
A kezdeti botrányok csak még jobban megosztották világot. Néhány évtizednyi „harc” után polgárjogot nyert az uniformizált divat.
Ma már annyira általánossá vált a pantalló viselete, hogy szinte senkinek sem tűnik fel. (Nekem azért feltűnt!)
Kétségtelen, hogy a nemek divatja – sajnos a viselkedése is – összemosódik, ami adhat némi aggodalomra okot. Nem vitás, hogy sokszor a szükség szüli a nő szerepének a megváltozását. A férfias munka és a „csonka” család terhe kényszeríti a klasszikus családmodell vezetőjének kettős szerepébe.
Kissé furcsa helyzet kezd kialakulni, ezáltal a mi, férfi szerepünk kezd leértékelődni, hiszen, majdnem minden feladatot képesek megoldani a nők!
A fiatalok között teljes az összhang: farmer és slussz!
Gyors „házi” közvélemény kutatás után kiderült, hogy legtöbben a viselet praktikussága, kényelme miatt hordja. A kisebb hányada higiénés okok miatt. Való igaz, hogy a tömegközlekedés tisztasága bőven hagy kívánni valót.
Érdekességként: talán jó néhányan nem is tudnak róla, de a ’kandi’ kamerás mobilok terjedése miatt néhányan, – tudtukon kívül – alanyai lettek a női alsók albumát gazdagító felvételeknek! Ezt azért nem lehet jó heccnek elkönyvelni!
Egészséges kíváncsiságom, miszerint: „- Ki viseli a nadrágot?”- érdekes következtetésekre adott okot.
Felfoghatjuk üzenetnek, miszerint a ’gyengébb nem’ az erősebb?!
Azt hiszem tiszteletet ébreszt mindenkiben, ha megtudja, hogy kényszer és nem a lázadás az oka a szoknya cserének.
Lehet egy nő férfias, rátermett, önállóan gondolkodó, karriert építő, de mi férfiak másért, másként szeretjük ŐKET! Csóti Tibor ’írókéz’
További összefoglalók a következőről Ki viseli a nadrágot?