A
zene a modern világ egy mindennapos jelensége, egy üzlet, az önkifejezés egy fajta szórakozása, életmódja és eszköze. Elkerülhetetlen körülvevõ tényezõként szükségképpen visszatükrözi azt a kultúrát és társadalmat, amelybõl származik. Az önkifejezés eszközei: a társadalom tagjainak egyesek zenei ízlésén keresztül és a zenészek számára egy mód, hogy egyéni érzéseket és gondolatokat fejezzenek ki. A zene világa mûfajokra való tekintet nélkül egy érdekes terület.
Olyan gyakorlatokat tudunk felfedezni, melyek teljesen különböznek a társadalmi szokástól. Ez igaz a nemi szerepekre is a zenében, a
dalokban és szövegekben is. Látható, hogy a legtöbb
énekes egy stilizált karakter szerepét veszik fel. Nem egyszerûen azért, mert a dalokat gyakran nem az énekesek írják,hanem mert céljuk, hogy egy bizonyos személyiséget fessenek le és úgy szórakoztassák a közönséget. Az ilyen személyiségek gyakran magabiztosak, meghatározóak és a figyelem középpontjában állnak. Az ilyen szerepek jellemzõek gengszterrapra, de érdekes módon felvehetik nõk és
férfiak is egyaránt,
mint pl. Pink a dalában ''Get this party started'' és Eminem '' The Real Slim Shadyben'' játszik hasonló karaktereket. A szubkultúrák is szóhoz jutnak a zene világában, mint pl. a rap eredetileg a fekete emberek zenéje társadalmi problémákról és a testvéreik nehézségeirõl való beszéd általában fõleg férfirapperek mutatják be. A nõk énekesekként a rap-dalokban csak a refrén rövid ideje alatt jelennek meg. Habár, mostanában azok a duettek, melyekben a rappereket nõi énekesek kísérnek, kedveltek és sok esetben sikeressé válnak. Így volt ez a Dilemmával (Kelly Rowland feat. Nelly) és az ''I''m real'' c. számmal (Jennifer Lopez feat. Ja Rule). A feminista hang különleges áramlása is megfigyelhetõ. A macsók és megrontók ellen, a kihasznált és elhagyott nõk elmondják a világnak, hogy a férfiak hagyhatják õket cserben hagyni, sõt, nincs is szükségük férfiakra. Kezdve a sort Gloria Gaynor leghíresebb ''Életben fogok maradni'' c. számával a nõi énekesek azóta kiálltak a hatalmuk és erejük mellett, s így ezeknek a daloknak egy kulcsszava is van erõs, erõsebb, mint Cher Strong Enough-jának és Britney Spears ''Stronger'' c. számában, melyek még a címükben is tartalmazzák a szót. További példák Anastasia ''I''m Outta Love'' és Lara Fabian I Will Love Again c. száma. Miközben fentebb macsókat és megrontókat emlegetünk, néhány dal valóban világosan szexuális tárgyakként kezeli a nõket, habár jó hangon feltehetõen nem elrettenteni a nõi vevõket (de ez egy másik üzlet…). pozitív módon hangsúlyozzák azt, hogy valaki vonzó és szexis, de még mindig csak ezek a nõi téma hangsúlyozott jellemzõi. A legjobb példa Tom Jones Sex Bomb, de 50Cent ''Candy Shop'' c. száma és Craig David ''7 Days''-ét is felsorolhatnánk itt.
Meglepõen, ott is vannak nõi énekesek, akik a figyelmet a maguk testére fordítják és arról a hatalomról énekelnek, ami nekik van az ellenkezõ nemmel szemben. Az összes dal közül csak egy fajta különleges, ami a nemi szerepeket érinti. Ezek a
szerelmes dalok, melyeknek felszabadító hatásuk van, azt jelezve, hogy a határok a nemek között teljesen elmosódnak. A nõkrõl azt mondják, hogy érzelmesek és nyitottak érzéseik kifejezésére, és amit tesznek a szerelmes dalokban: szerelmet esküsznek, szerelmes történetet mesélnek el, elmesélik bánatukat egy viszonzatlan szerelem miatt. Ami, különleges bennük, az az érzelmi nyíltság melyet olyan természetesen elõadhat férfi is és nõ is. Azok a férfiak, akiket hagyományosan megtanítanak arra, hogy legyenek erõsek és soha ne mutassanak gyengeséget, finom, néha megsebezett szeretõkként jelennek meg ezekben a dalokban, alárendelt személyekként a nõ iránti szereteten. Gondoljunk csak az olyan fiúcsapatokra, mint a Backstreet Boys, Five, N*Sync és így tovább.
A fõ (vagy azt mondhatjuk az egyetlen) témájuk az érzéseik tiszta vallomása. Ezt tenni társadalmilag elfogadott és szeretett (fõleg a lányok által persze)ekes követi a ''tiszta érzelemnek'' ezt a gyakorlatát, mint az egykori Wham! alapító tagja, most szólista George Michael. Tehát az öreg macsót felváltja egy olyan férfialak, aki közel áll a nõhöz, sõt még egy is vele. A legnépszerûbb szerelmes sikerdal az egyik ''The power of love'' Jenifer Rush által 1985-bõl. Több mûvész is feldolgozta,valószínûleg Celine Dion átdolgozása az egyik leghíresebb. A dal egyik legismertebb refrénje így szól: Ok én a hölgyed vagyok/és te az uram vagy/akármikor értem nyúlsz/megteszek mindent, amit tudok. Andrea Bocelli szintén énekelte a dalt - melyik egy nõ vallomása eredetileg - egy okos csavarással a refrénben: Ok te a hölgyem vagy/és én az férfid vagyok, de nem volt más változás. A szövegek alkalmazhatóak egy férfira és egy nõre is.
Ezt a hím feltárulkozást nemcsak szerelmes dalokban, de a zenében egy egészként is megtapasztalhatjuk. Láthatjuk az erõsebb nem ilyen arcait, melyeket a mindennapi életben elrejtenek a nyilvánosság elöl. Néhány lefestett érzésrõl és kapcsolatról tabu beszélni még a legközelebbi rokonságban is. A Metallica szám ''The Hero of the Day'' arról mesél, hogy anyai szeretetre és védelemre vágyik, miközben a csapat a világ legfogadottabb trash metal csapata. Ugyanaz a gyermeki szerelem az anya iránt megjelenik a Queen ''Bohemian Rhapsody'' c. számában. Ilyen érzelmek eljátszása furcsa a férfiak számára, de elfogadott a zenében. Az uralkodó, vezetõ nõk ugyanolyan furcsák, mint az érzelmes férfiak a társadalmi szabályok szerint, de ez a tendencia változó jövõbeli irányt mutathat a nemi szerepekben.
További összefoglalók a következőről Nemi szerepek a dalokban és szövegekben