A mai
segélyezési rendszer alapjait
az 1993-as szociális törvény rakta le, 1997-ig szinte minden évben módosult, ezután lényegesebb változás
nem történt. A
Segélyezés alakulását a részesülők
száma, a segélyek mértéke, és a ráfordított kiadások jellemzik.Az elmúlt öt évben a segélyezés visszafejlődött. Az eddig is
alacsony segélyezési küszöb tovább csökkent. A viszonyítási alap, az öregségi nyugdíj legkisebb összege az átlagkeresethez képest csökken, ezért a segélyek is csökkennek.A segélyezettek kisebb száma nem a szegénység mérséklődését jelenti, számuk stagnál, a visszaesést leginkább a jogosultsági jövedelemhatár okozza. Miközben a keresetek nőttek, a segélyezési küszöb nem emelkedett, így egyesek elvesztették jogosultságukat. A létszámcsökkenés miatt mérséklődtek a kiadások.A segélyezés állami vagy önkormányzati, tehát központilag szabályozott
támogatás és helyi segély. A jövedelempótló támogatás • a jövedelem hiányát vagy alacsony szintjét kompenzálja• a jogosultsági feltételeket a törvény határozza meg, az önkormányzati mozgástér minimális• hosszabb időtartamú, havi folyósítású támogatások• szabad felhasználású• a központi költségvetésből történő finanszírozás a meghatározóA magyar rendszerben nincs olyan segély, amely a jövedelem egy meghatározott szintje alatt támogatást nyújtana, a segélyeket élethelyzetekhez, jogosultsági határokhoz kötik, így a legszerényebb megélhetéshez elégséges jövedelmet sem biztosítják. Emiatt sokan kiegészítő jövedelmet akarnak, például további segélyeket. Az önkormányzatok a támogatásokat fokozatosan visszavették, gyakran törvénysértő módon.Az időskorúak járadéka és a megváltozott munkaképességűek szociális segélye kevés embert érint, szigorúak a feltételek.Az ápolási díjat igénybe vevők száma emelkedik. Ez a legkevésbé segély jellegű, helyi szinten szabályozzák, nincs jövedelemvizsgálat, munkavégzésre is van lehetőség, így vonzó lehet.A szegénység enyhítése szempontjából fontos az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. A gyermekes családokban a leggyakoribbak a támogatások, ez nem a gyermeksegélyezés túlfejlettségét, hanem az alacsony jövedelmű felnőtt lakosság alultámogatottságát jelzi. Sokan veszik igénybe a gyermekgondozási támogatást, de a csökkenő tendencia itt is megfigyelhető. A gyermekek után járó segély összege nem alkalmas a szülők jövedelmének pótlására. A három- és többgyermekes családok szegénységi kockázata magas.A segélyben részesülő szegény felnőttek kevesen vannak, nem kapnak segélyt az alacsony jövedelműek és akiknek nincs jövedelmük, de nem minősülnek munkanélkülinek. Ha van gyermekük, akkor a gyermekvédelmi támogatás igénybevételével kapnak segélyt.A jövedelemszerzés szerinti támogatás a legalsóbb rétegeket, a gyermekek támogatása ezzel szemben a társadalom tágabb körét éri el. A két ellátás nem független egymástól.A segélyezettek számának csökkenésében az önkormányzat is szerepet játszik. Az embereket valószínűleg lebeszélik a segélykérelemről, mert kevés az elutasított kérelem. A leggyakoribb elutasítási ok a jövedelemhatár meghaladása. A kiegészítő segélyek egy-egy szükséglethez vagy időszakos élethelyzethez kapcsolódnak.• Kiadáskompenzáló ellátás - a lakásfenntartási támogatás, a köz¬gyógy¬ellátás, temetési segélyA temetési segély 1993-ig a társadalombiztosítás körébe tartozott. A létszám csökken, a támogatás összege alacsony, ez részben helyi szabályozásból ered. Itt is vannak törvénysértő feltételek.• Eseti segély - Feltétel a rendkívüli élethelyzet, az időszakos létfenntartási gond, ide sok minden tartozhat: betegséggel, lakással-lakhatással, időskorúakkal, gyermekekkel kapcsolatos segély Ez a segélyezés sokakat érint, de kis összegű támogatásokat ad. Csökkent a segélyezettek száma. A kiegészítő támogatások között a közgyógyellátásban részesülők száma emelkedett. A normatív jogosultság csökkent, a méltányossági alapú támogatások nőttek, az önkormányzatok igazolványokat adtak, viszont az erre felírható gyógyszerek köre szűkült, az ellátás hatékonysága megkérdőjeleződik. A közgyógyellátás viszont nem korlátozott, pazarlásra ösztönöz és csak a rendszeres gyógyszerfogyasztókat segíti.A lakásfenntartási támogatás visszaesett, ’93 óta nem emeltek, nem igazodik a tényleges kiadásokhoz, ez hajléktalansághoz is vezethet. A lakásfenntartás emelkedik, a törvény a rendszert az önkormányzatokra bízta, ezek romló pénzügyi helyzete az ellátás visszaszorulását eredményezik. Kevesen kapnak támogatást, a célzottság sem jó. A lakásfenntartási támogatás alapján az önkormányzatok csoportjai:1. akik nem alkottak rendeletet 2. van támogatás, de nem alkalmazzák3. a települések nagy része megalkotta és alkalmazza, de csak szűk kört érint a támogatás. Sok törvénysértő móddal próbálják szűkíteni a jogosultsági kört:Lakásnagyság és –minőség• a maximális lakásnagyság meghatározott, független a benne élők számától• csak önkormányzati lakásban élők kaphatnak, a helyben lakás feltétel A jövedelemhatár a nyugdíjminimum meghatározott százalékaA lakásfenntartás költségei• az elismert rezsiköltség alapján az igénylő sokszor nem felel meg• alacsony összegben határozzák meg a számla nélkül elfogadott költségeket • meghatározzák a lakásnagysághoz viszonyított a fenntartási költségetA kérelmet határidő után nem lehet benyújtaniA támogatás összege törvényben előírt, független a rezsitőlKizáró ok a közüzemi díjhátralék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás4. A települések kis része hathatós segítséget nyújt, itt jövedelemtől és kiadástól függően sávosan határozták meg a támogatás összegét. Az anyagi források változásának függvényében módosítják. Ahol a segély jövedelem-kiegészítésként működne, átmeneti segélyt is alkalmazhatnak. Szinte mindenütt megtalálható a krízissegély, ennek fő oka pl. elemi kár. A segélyekre felhasznált 8 Mrd Ft elaprózódik, a támogatás célzottsága, eredményessége vitatható, a segély összege alacsony. Sokszor nem kap támogatást az, aki egyéb ellátásban részesül, ezzel kizárják a már eleve alacsony jövedelemmel rendelkezőket. A segélyezési rendszert át kell alakítani, a kisebb lépések viszont nem sokat változtatnak. A rosszul működő rendszer növeli az érintettek kiszolgáltatottságát.Fontos, hogy újra meghatározzák egyes segélytípusok funkcióját és a jogosultsági feltételeket, emeljék a küszöbértékeket, a segélyezési összegeket, tisztázzák az állami és önkormányzati szerepvállalást. A segélyezés rendbetétele többletráfordítást igényel.
További összefoglalók a következőről A segélyezés Bermuda-háromszöge